Wavre-i csata

Wavre-i csata
Napóleoni háborúk
Dátum1815 június 18-19.
HelyszínWavre, Belgium
Eredménytaktikai francia győzelem
stratégiai porosz győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Poroszország
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Emmanuel de Grouchy

Johann von Thielmann
Carl von Clausewitz
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
33,000,
80 ágyú
17,000,
48 ágyú
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
2 5002 500
A Wikimédia Commons tartalmaz Wavre-i csata témájú médiaállományokat.
Száz nap

Tolentino •  Quatre Bras •  Ligny •  Waterloo •  Wavre •  Párizsi béke

Sablon:Száz nap
  • m
  • v
  • sz

A wavre-i csata volt az utolsó katonai akció a waterlooi csata előtt 1815. június 18-19-én Johann von Thielmann porosz tábornok és Grouchy francia marsall seregei között. A csatában a poroszok meghátráltak ugyan a nagyobb francia sereg nyomása alatt, de elég ideig ellenálltak. Ez elég időt biztosított Blücher porosz tábornoknak, hogy időben odaérjen a waterlooi csatába és megfordítsa a csata sorsát.

Előzmények

Bővebben: Lignyi csata

Grouchy lovassága kora délután kezdte el keresni a poroszokat, és kutatni az után, hogy tudnak-e egyesülni Wellington seregével. Lassította őket az esőzés, ami eltartott egész délutántól estig. A francia tábornok nem tudta, hogy merre mozog a porosz fősereg, arról kapott híreket, hogy egy részük Wavre felé tart, de az a hír is elérte, hogy az előző napon 8000 fő dezertált Liège irányába.

A csatát megelőző hadműveletek térképe

A csata

A waterlooi csatával egyidőben Grouchy Walhainban, tizenöt kilométerre Wavre-tól délre tartózkodott, egy dilemma kellős közepén. Reggel 10 órakor Napóleon Soult marsallal sürgönyzött neki. Soult ezt írta:

"Hadmozdulatait Wavre felé kell irányítania, hogy egyre közeledjen hozzánk. Velünk összhangban tevékenykedjen, maga előtt tolva a porosz hadsereget, amely elfoglalta azt az utat, és amely valószínűleg Wavre-ban tartózkodik. Amilyen gyorsan csak lehet, érkezzen meg oda!"

Soult bizonytalansága újból kiderül a távirat félreérthető megfogalmazásából. Napóleon azt akarta, hogy Grouchy Blücher oldalában helyezkedjen el, és tartsa távol a poroszokat Waterlootól, hogy a császár addig győzelmet vívhasson ki Wellington ellenében. Grouchy azonban - miként korábban Ney - félreértette Soult kétértelmű utasításait. Mire a sürgönyt megkapta, a poroszok már Wellington segítségére indultak. Bírálói azt vetik Grouchy szemére, hogy mikor meghallotta a bevezető ágyúzást Waterloo irányából, meg kellett volna fogadnia tábornokai sürgetését, és oda kellett volna vonulnia. De a császár közvetítőjétől érkezett parancs nem ez volt!

Gneisenau tábornok, a porosz vezérkari főnök, mikor megtudta, Grouchy hadteste rátámadt a Thielmann tábornok vezette hátvédjükre. akik éppen elhagyták Wavre-ot, ezt mondta: "Keveset számít, hogy Thielmann vereséget szenved-e Wavre-nál, feltéve ha itt győzni tudunk"

Késő délután, amikor Napóleon a legsúlyosabb küzdelmét vívta Waterloonál Wellington ellen, Grouchy átkelt a Dyle folyón, hogy felkészüljön a porosz erők megtámadására Wavre és Limale között. Vandamme francia tábornok kezdte el a harcot délután 4 órakor gyors támadással hozzálátott a híd elfoglalásához. Grouchy ekkor kapta meg Soult parancsát, hogy induljon Wavre felé. Egy lovas és egy gyalogos hadosztály indult a bierges-i hídhoz, amit az első Kurmark Landwehr Regiment védett a híd falábai közé húzódva a franciák ágyútüzében megpróbálta azt helyreállítani. A Kurmarker regiment a Wavre-i kőhid jobb partját tartotta egy kis ideig, Vandamme erőinek idejét elpocsékolva ezzel. Aztán a franciák megrohamozták a hidat, átkeltek rajta, hogy aztán elkeseredett utcai harcokba bocsátkozzanak.A 11. Kurmark hadosztály az első segítségére sietett és visszavetette a franciákat a hídon. A franciák megújult rohammal benyomultak az utcákba, célpontjaivá válva az utca szélén lesben álló első és harmincadik ezred lövészeinek. A franciák bajonettre váltottak és ismét átkúsztak a hídon. Ez a "mérleghinta"-szerű csata estig folytatódott. A franciák késői támadása Bas-Wavre-nél nem sok sikerrel járt. A poroszok egy másik ezredet és három ágyút küldtek ki a hídhoz. Porosz huszárok érkeztek Bas-Wavre déli fahídjához. Lefol támadása a bierges-i híd ellen sem bizonyult sikeresebbnek, megakasztotta a sár és a II Muskétás/6. Kurmark Landwehr seregrésszel és lovassággal megerősített 31. porosz ezred.

Soult francia marsall délután egy órakor küldte a táviratot, hogy Grouchy gyorsan csatlakozzon Napóleon erőihez, csak délután 6 órakor érkezett Bulow megtámadására. Grouchy azonnal összeszedte erőit és elindult Limale-ba, ahová este 11-kor érkezett meg és Pajol lovasságát a hídért harcban találta. A porosz felderítő lovasság észrevette az erős francia ezred mozgását Limale-ba és a 12. porosz ezred átcsoportosította erőit a térségbe. A poroszok bajonettre váltottak és megpróbálták visszafoglalni Limale-t, de nem jártak sikerrel. Az este ezzel a wavre-i csatával végződött, de előőrs-csatározások még egész éjjel folytak.

Grouchynak sikerült átkelni a Dyle folyón, de a csata Waterloonál már visszavonhatatlanul, végérvényesen elveszett. Az Északi Hadsereg maradéka visszamenekült délre, francia területre és védelembe vonult. A harcok korán reggel kiújultak, a Limale déli erdőibe kényszerített Thielmann a visszavonulást választotta 9 óra körül. Kis késéssel mindkét tábornok tudomást szerzett Napóleon vereségéről, a porosz tábornok úgy vélte, hogy a hadjárat eldőlt, ezért vonulhat nyugodtan vissza. Grouchy csak később kapta meg a híreket, ezért a porosz visszavonulást látva még először Brüsszel megtámadásának tervére gondolt, aztán viszont saját seregének megsemmisülésének lehetőségére.

Következmény

Grouchy a waterlooi csata után Namurbe vonult vissza, s miután a szövetségeseket hiába igyekezett visszatartani, hadseregével Párizs felé visszatért. Napóleon utóbb őt okolta a waterlooi csata elvesztésével és még emlékirataiban is Grouchy-t tüntette fel bűnbak gyanánt.

Bővebben: Párizsi béke (1815)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Wavre című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sablon:Koalíciós háborúk 1792–1815
  • m
  • v
  • sz
Koalíciós háborúk (1792–1815)
Első koalíciós háború
(1792–1797)
Verdun · Valmy · Jemappes · Mainz (1793) · Neerwinden · Famars · Hondschoote · Wattignies · Kaiserslautern · Tourcoing · Tournai · Ushant · Fleurus · Vogézek · Dego (1794) · Luxemburg · Genova (tengeri csata) · Groix · Hyères-i szigetek · Mainz · Millesimo · Montenotte · Dego (1796) · Mondovì · Lodi · Castiglione · Neresheim · Amberg · Würzburg · Bassano · Rovereto · Arcole · Rivoli · Neuwied · Camperdown · Campo Formió-i béke

Második koalíciós háború
(1799–1802)
Stockach (1799) · Cassano · Montebello · Trebbia · Novi · Bergen · Castricum · Genova ostroma · Stockach (1800) · Marengo · Höchstädt – Hohenlinden · Koppenhága · Algeciras · lunéville-i béke · amiens-i béke
Harmadik koalíciós háború
(1805)
Finisterre-fok · Ulm · Trafalgar · Caldiero · Amstetten · Ortegal-fok · Dürnstein · Schöngrabern · Austerlitz · Gaeta · Campotenese · Maida · Pozsonyi béke
Negyedik koalíciós háború
(1806–1807)
Schleiz-Saalbourg · Saalfeld · Jéna · Auerstadt · Lübeck · Golymin · Pułtusk · Eylau · Kolberg · Danzig · Heilsberg · Friedland · Tilsiti béke
Ötödik koalíciós háború
(1809)
Hatodik koalíciós háború
(1812–1814)
Lützen · Bautzen · Großbeeren · Katzbach · Drezda · Kulm · Dennewitz · Lipcse · Hanau · Sehested · Brienne · La Rothière · Mincio · Hatnapos hadjárat (Champaubert · Montmirail · Château-Thierry · Vauchamps) • Mormant · Montereau · Bar-sur-Aube · Craonne · Laon · Reims · Arcis-sur-Aube · Fère-Champenoise · Montmartre · Párizs · Párizsi béke (1814)
Száz nap (1815)
Tolentinói csata  · Ligny · Quatre Bras · Waterloo · Wavre · Párizsi béke (1815)
Sablon:Napóleon
  • m
  • v
  • sz
A forradalomtól
a konzulátusig
(1795–1804)
Toulon ostroma (1793)(wd)  · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd)  · Első itáliai hadjárat (1796–1797)  · Direktórium (1795–1799)  · Egyiptomi hadjárat (1798–1801)  · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799)  · Második itáliai hadjárat (1799–1800)  · Konzulátus (1799–1804)(wd)  · Code Napoléon

A Császárság
(1804–1814)
Napóleon koronázása (1804)(wd)  · Első Francia Császárság (1804–1814)  · Németországi hadjárat (1805)(wd)  · Rajnai Szövetség (1806)  · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd)  · Félszigeti háború (1808–1814)  · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd)  · Orosz–török háború (1806–12)  · Ágyúnaszád-háború (1807–14)  · Finn háború (1808–1809)  · Oroszországi hadjárat (1812)  · Németországi hadjárat (1813)(wd)  · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd)
Hanyatlás és bukás
(1814–1815)
Bécsi kongresszus  · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd)  · Száz nap (1815)  · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd)  · Waterloo (1815)  · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd)  · Halála (1821)(wd)
Koalíciós háborúk
(1792–1815)
Nemzetközi katalógusok
  • Napóleon Napóleon-portál
  • hadtudomány Hadtudományi portál