Brienne-i csata

Brienne-i csata
Napóleoni háborúk
Napóleon kozákok gyűrűjében a brienne-i csatában, de Gourgaud tábornok kimenti.
Napóleon kozákok gyűrűjében a brienne-i csatában, de Gourgaud tábornok kimenti.
Dátum1814. január 29.
HelyszínBrienne-le-Château Franciaország
Eredményfrancia győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Poroszország
Oroszország
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Napóleon

Blücher
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
30 00025 000
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
30004000
A Wikimédia Commons tartalmaz Brienne-i csata témájú médiaállományokat.
Hatodik koalíciós háború (1812–1815)

Lützen •  Bautzen •  Großbeeren •  Katzbach •  Drezda •  Kulm •  Dennewitz •  Lipcse •  Hanau •  Sehested •  Brienne •  La Rothière •  Mincio •  Hatnapos hadjárat (ChampaubertMontmirailChâteau-ThierryVauchamps)Mormant •  MontereauBar-sur-Aube CraonneLaon •  Reims •  Arcis-sur-Aube •  Fère-Champenoise •  Montmartre •  Párizs •  Párizsi béke (1814)

Sablon:Hatodik koalíciós háború
  • m
  • v
  • sz


A brienne-i csata 1814. január 29-én zajlott le Brienne-le-Château-nál a Napóleon császár vezette francia és Blücher porosz tábornagy vezette szövetséges (orosz-porosz) erők között és francia győzelemmel végződött.

Ekkor azonban már a francia fél volt a „szenvedő fél”, a harcok már Franciaországon belül folytak, Napóleont elhagyták a szövetségesei, immár a francia császár korábbi tanulmányainak színhelye lett a csatatér. A franciák utolsó tartalékaikat élték fel, ha győztek is, az ellenfél akkor újra támadt, ez vezetett majd a császárság bukásához és a Bourbon-ház restaurációjához.

Előzmények

A szövetségesek három irányból támadtak Franciaországra, Napóleon mindegyiket külön-külön megpróbálta megtámadni, és támadókat kiszorítani az országból. Az első csatára a császár régi kedves tartózkodási helyén, Brienne-ben került sor, ahol ifjúkorában iskolába járt. Első célpontja az ellenség „szétterült” seregrésze lett, Blücher tábornok 25 000 porosz katonája. Napóleon 30 000 katonája ott várta az ellenfelet, ahol a császár fiatal korában a katonai pályára készült, tehát a terepet tökéletesen ismerte.

A csata

Peter von Pahlen - orosz szolgálatban álló balti német lovassági tiszt - hadteste botlott bele Grouchyba, aki visszavetette a támadást. A francia császár kezdte az ütközetet, odaszegezte az ellenséget a szárnyakon intézett támadással. Először Scserbatov hadteste ellen intézett támadást, akik keletről közelítették meg a várost.Grouchy lovassága és a lovas tüzérség lefoglalták a poroszokat, míg Ney keletről és Victor marsall délről biztosították Brienne városát és a kastélyt. Délután négy óra körül Osten-Sacken egysége átkelt Brienne-en és megütközött Napóleon bal szárnyával, Pahlen támogatása mellett. 24 ágyú tüze adott nyomatékot a rohamnak. A franciák nyolc ágyújukat veszítették el és ekkor még kiszorították őket a városból.

Napóleon ekkor személyesen állt Victor seregének élére. A heves küzdelem közben maga Napóleon is nehéz helyzetbe került, a kozákok gyűrűbe zárták, csak nehezen menekült meg. De Blüchernek és első tisztjének, August von Gneisenaunak is éppen csak sikerült kiszöknie a franciák karmából.

Visszavonulás közben Blücher rendezte sorait, de így is 4000 embert vesztett, a franciák 3000-et.

Következmények

A poroszokat ugyan sikerült a császárnak visszavetnie, de a többi hadsereget nem. A szövetségesek főserege csakhamar erős segítséget küldött a porosz vezérnek, aki már február 1-jén La Rothière-nél kiköszörülte a csorbát.

Bajorország fővárosában, Münchenben a „Brienner Straße” utcanév emlékezetet a csatára.

A csata és főszereplői képekben

  • Orosz harcosok támadják a Brienne-i kastélyt
    Orosz harcosok támadják a Brienne-i kastélyt
  • Jean-Baptiste Madou festménye a csatáról
    Jean-Baptiste Madou festménye a csatáról
  • A lovas tüzérség
    A lovas tüzérség
  • Peter von der Pahlen balti német gróf, cáti tábornok
    Peter von der Pahlen balti német gróf, cáti tábornok
  • Scserbatov orosz gyalogsági tábornok
    Scserbatov orosz gyalogsági tábornok
  • Ney francia marsall
    Ney francia marsall
  • Grouchy francia marsall
    Grouchy francia marsall
  • Berthier francia marsall
    Berthier francia marsall
  • Edouard Mortier francia tábornok
    Edouard Mortier francia tábornok
  • Victor francia marsall
    Victor francia marsall
  • Gourgaud, aki kimentette Napóleont
    Gourgaud, aki kimentette Napóleont
  • August von Gneisenau
    August von Gneisenau

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Brienne című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sablon:Koalíciós háborúk 1792–1815
  • m
  • v
  • sz
Koalíciós háborúk (1792–1815)
Első koalíciós háború
(1792–1797)
Verdun · Valmy · Jemappes · Mainz (1793) · Neerwinden · Famars · Hondschoote · Wattignies · Kaiserslautern · Tourcoing · Tournai · Ushant · Fleurus · Vogézek · Dego (1794) · Luxemburg · Genova (tengeri csata) · Groix · Hyères-i szigetek · Mainz · Millesimo · Montenotte · Dego (1796) · Mondovì · Lodi · Castiglione · Neresheim · Amberg · Würzburg · Bassano · Rovereto · Arcole · Rivoli · Neuwied · Camperdown · Campo Formió-i béke

Második koalíciós háború
(1799–1802)
Stockach (1799) · Cassano · Montebello · Trebbia · Novi · Bergen · Castricum · Genova ostroma · Stockach (1800) · Marengo · Höchstädt – Hohenlinden · Koppenhága · Algeciras · lunéville-i béke · amiens-i béke
Harmadik koalíciós háború
(1805)
Finisterre-fok · Ulm · Trafalgar · Caldiero · Amstetten · Ortegal-fok · Dürnstein · Schöngrabern · Austerlitz · Gaeta · Campotenese · Maida · Pozsonyi béke
Negyedik koalíciós háború
(1806–1807)
Schleiz-Saalbourg · Saalfeld · Jéna · Auerstadt · Lübeck · Golymin · Pułtusk · Eylau · Kolberg · Danzig · Heilsberg · Friedland · Tilsiti béke
Ötödik koalíciós háború
(1809)
Hatodik koalíciós háború
(1812–1814)
Lützen · Bautzen · Großbeeren · Katzbach · Drezda · Kulm · Dennewitz · Lipcse · Hanau · Sehested · Brienne · La Rothière · Mincio · Hatnapos hadjárat (Champaubert · Montmirail · Château-Thierry · Vauchamps) • Mormant · Montereau · Bar-sur-Aube · Craonne · Laon · Reims · Arcis-sur-Aube · Fère-Champenoise · Montmartre · Párizs · Párizsi béke (1814)
Száz nap (1815)
Tolentinói csata  · Ligny · Quatre Bras · Waterloo · Wavre · Párizsi béke (1815)
Sablon:Napóleon
  • m
  • v
  • sz
A forradalomtól
a konzulátusig
(1795–1804)
Toulon ostroma (1793)(wd)  · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd)  · Első itáliai hadjárat (1796–1797)  · Direktórium (1795–1799)  · Egyiptomi hadjárat (1798–1801)  · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799)  · Második itáliai hadjárat (1799–1800)  · Konzulátus (1799–1804)(wd)  · Code Napoléon

A Császárság
(1804–1814)
Napóleon koronázása (1804)(wd)  · Első Francia Császárság (1804–1814)  · Németországi hadjárat (1805)(wd)  · Rajnai Szövetség (1806)  · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd)  · Félszigeti háború (1808–1814)  · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd)  · Orosz–török háború (1806–12)  · Ágyúnaszád-háború (1807–14)  · Finn háború (1808–1809)  · Oroszországi hadjárat (1812)  · Németországi hadjárat (1813)(wd)  · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd)
Hanyatlás és bukás
(1814–1815)
Bécsi kongresszus  · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd)  · Száz nap (1815)  · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd)  · Waterloo (1815)  · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd)  · Halála (1821)(wd)
Koalíciós háborúk
(1792–1815)

  • Napóleon Napóleon-portál
  • hadtudomány Hadtudományi portál