Vata Emil

Vata Emil
Született	1932. augusztus 8.^[1] Hódmezővásárhely
Elhunyt	2020. május 10. (87 évesen)
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kecskeméthy Zsuzsa (1966-2020)
Gyermekei	Emese (1967) Emőke (1969) Emil (1970) Enikő (1974)
Foglalkozása	díszlettervező, festőművész
Iskolái	Magyar Iparművészeti Főiskola (1950–1955)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1967)
Festői pályafutása

PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Vata Emil (Hódmezővásárhely, 1932. augusztus 8. – 2020. május 10.^[2]) Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező, festőművész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja.

Életpályája

Szülei: Vata Sándor és Lefort Piroska voltak. 1950–1955 között a Magyar Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán Oláh Gusztáv és Varga Mátyás voltak a mesterei. Rajzot, festést Vén Emiltől tanult.

1955–1978 között, valamint 1984–1993 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1978–1984 között a Győri Nemzeti Színházban dolgozott. 1994 óta a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja.

1955 óta több mint 200 bemutató díszlettervét készítette el. 1977-ben önálló kiállítása volt belőlük a Magyar Nemzeti Galériában.

„	Díszletterveit az összefogott, festői eszköztárral megvalósított monumentális hatású színpadképek jellemzik. Kedvelte a tetszőlegesen, változatosan mozgatható kulisszákat, amelyek mozgatását gyakran a darabokban szereplő színészekre bízta. Képzőművészként a ’50-es évektől finom szénrajzokat, portrékat készített. Festményeinek fő motívumait Pécs óvárosának épületei, hangulatos utcái adják.	”
– A Pécsi Nemzeti Színház nekrológjából

Színházi munkái

Kodolányi János: Végrendelet (1955)
Branislav Nušić: A kegyelmes asszony (1956)
Lehár Ferenc: A mosoly országa (1957, 1984)
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1957, 1968, 1983)
Miroslav Stehlík: Ketten a veremben (1958)
Friedrich Schiller: Stuart Mária (1958, 1961, 1964)
Eugène Labiche: Helénke boldog (1959)
Erkel Ferenc: Bánk bán (1960, 1984, 1998)
Georges Bizet: Carmen (1960, 1986)
William Shakespeare: Macbeth (1960, 1972)
Puccini: Bohémélet (1961, 1972, 1993)
Purcell: Etűdök (1962)
Verdi: Don Carlos (1963, 1979, 1985, 1988)
Akszjonov: Kollégák (1963)
Rossini: A sevillai borbély (1963, 1981)
William Shakespeare: III. Richárd (1964)
Huszka Jenő: Aranyvirág (1964)
Monnot: Irma, te édes (1965)
Baldwin: Ének Charlie úrért (1966)
Gounod: Faust (1967)
Williams: A tetovált rózsa (1968)
Fall: Sztambul rózsája (1969)
Illyés Gyula: Tiszták (1969)
Puccini: Manon Lescaut (1970, 1984)
Whiting: Ördögök (1971)
Gorkij: Az utolsók (1972)
Mihura: Három cilinder (1973)
Mozart: Figaro házassága (1974)
Huszka Jenő: Gül Baba (1974, 1999-2000)
Rozov: Kényes helyzet (1975)
Tamási Áron: Ősvigasztalás (1976)
Leigh: La Mancha lovagja (1977)
Németh László: Eklézsia-megkövetés (1978)
Carlo Goldoni: Két úr szolgája (1979)
Molière: Kényeskedők (1980)
Pancsev: Mese a négy sapkáról (1981)
Verdi: Rigoletto (1982)
Molnár Ferenc: A testőr (1982)
Kodály Zoltán: Háry János (1983)
William Shakespeare: Szentivánéji álom (1984)
Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom (1985)
Verdi: A trubadúr (1985, 1989)
Lehár Ferenc: A víg özvegy (1986, 1990)
Brecht: Koldusopera (1987)
Strauss: Bécsi vér (1988)
Jacobi Viktor: Leányvásár (1989)
Hunyady Sándor: A három sárkány (1990)
Ábrahám Pál: Viktória (1991, 2000)
Kálmán Imre: Marica grófnő (1992, 1997)
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (1993, 1995)
Verdi: Aida (1999)
Grimm: Csipkerózsika (2012)
Spiró György: Príma környék (2013)

Kiállításai

Egyéni

1963, 1971, 1988, 1993, 2000; Pécs
1977; Budapest

Válogatott csoportos

1971 Párizs
1980 Miskolc
1987 Rio de Janeiro

Díjai

Jászai Mari-díj (1967)
Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1971)
Pécs Megyei Város Művészeti díja (1980)
Győr-Sopron Megye Művészeti díja (1980)
Rio de Janeiro-i Arany Paletta-díj (1987)

Jegyzetek

↑ Emil Vata, https://www.degruyter.com/view/AKL/_40503179
↑ Elhunyt Vata Emil, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja (magyar nyelven). Papageno, 2020. május 15. (Hozzáférés: 2020. május 15.)

Források

Nekrológja Archiválva 2020. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben a Pécsi Nemzeti Színház oldalán
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283