Tarporley-festő

Tarporley-festő
Kratér, British Museum
Született	i. e. 5. század vége
Meghalt	i. e. 4. század
Alkotott	i. e. 4. század első harmada
Nemzetisége	Görög
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarporley-festő témájú médiaállományokat.

A Tarporley-festő az i. e. 4. század első harmadában^[1] Dél-Itáliában, Apuliában alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk. A Tarporley-festő nevet egyik vázája korábbi őrzési helyéről kapta. ^[2] Az apuliai műhelyek szinte teljes működése során kétféle díszítési módot alkalmaztak, az "egyszerű" és "díszített" stílust. Egyszerű stílusban kisebb edényeket festettek viszonylag egyszerű kompozíciókkal, egy – négy alakkal. A díszített stílusú fazekasáruban az edények legtöbbször nagyobb méretűek a rajtuk lévő képek sokkal díszesebbek mint a másik csoport edényein.

A Tarporley-festő egyszerű stílusban alkotott, a stílus az i. e. 4. század első negyedében aktív festői közül ő volt a legjelentősebb.^[3]

A Sziszüphosz-festő tanítványa és követője volt, korai alkotásain felismerhető mesterének hatása figurái hajlékony vonalakkal rajzolt végtagjain, a felöltözött férfialakok vonalvezetésén és ünnepélyes tekintetű nőalakjain.^[4] Drapériái azonban kevésbé elegánsak és a (legtöbbször ovális) fejek előredőlnek. Később rajzainak vonalvezetése egységesebbé, bár kevésbé pontossá válik, az arcok durvábbak a drapériák szélei egyre pedig egyre hullámosabbak lesznek.^[4] Az alakok között egyre gyakrabban indák jelennek meg, a földön szétszórva virágok, növények és kavicsok láthatók.

A Tarporley-festő legtöbbször harang-kratéreket festett Dionüszoszhoz vagy a színházhoz köthető képekkel, közülük egyiken látható a legkorábbi pülax jelenet, amit később számos másik követ az apuliai vázafestészetben.^[4] Ezek dél-itáliai területeken meghonosodott egyfajta burleszk előadások voltak, ahol kifigurázták a mitológiai történeteket. Egy tolvaj megbüntetését ábrázolja egy felirattal ami a darabból lehet idézet.^[4] Több vázája mindennapos eseményeket mutat be főleg atlétákat, viszonylag ritkán festett mitológiai képeket. Vázái hátoldalán kivétel nélkül két vagy három felöltözött férfialakot ábrázolt, jellegzetességük a himationon a lábak mögött végigfutó két párhuzamos vastag fordított „L” alakú vonal.

Munkássága és a lukániai Dolón-festő egyes alkotásai között szoros kapcsolat ismerhető fel, elképzelhető, hogy egy ideig együtt dolgoztak.^[4] A Tarporley-festő közvetlen követői és munkásságának folytatói főleg Dionüszosz-jeleneteket illetve a mindennapokhoz kötődő képeket festettek, az edények hátoldalán szinte kizárólag férfialakokkal.^[4] Ezek a hátoldali ábrázolások jobban tükrözik alkotóik egyéni technikáját mint az előoldali képek, és megkönnyítik az alkotók elkülönítését.^[4]

Jegyzetek

Források

• Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7 
• Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0 
• John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2