Tökölyanum : Az épület története, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Tökölyanum

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A Tökölyanum (Budapest V. kerülete, Veres Pálné utca 17–19.) Tököly-Popovics Száva (1761–1842) alapítványaként a pesti egyetemen tanuló szerb fiúhallgatók számára létrejött nevelőintézet 1838-ban. Vagyonát kezdetben az 1825-ben alakult egyesület a Matica Srpska, 1877-től a pesti görögkeleti hitközség, 1900-tól az erre a célra felállított szerb bizottság kezelte.

Az 1952-ben államosított működéséig több mint négyszáz, főleg hazai szerb fiatal szerzett diplomát pesti egyetemeken és főiskolákon bölcsészettudományi, jogi, mérnöki, orvosi vagy képzőművészeti szakokon.E kollégium falai között kapott helyet az 1860-as években a Preodnica (Előőrs) irodalmi társaság és itt működött a Matica srpska.

1996-ban a magyar kormány visszaadta a Budai Püspökségnek az épületet, így az alapítvány újra tudta kezdeni a munkát.

Az épület története

Az épület története három domborműnek köszönhetően a homlokzatról is leolvasható.

Az első dombormű az 1790-ben Temesváron tartott egyházi és politikai kongresszust mutatja, ahol Tököly Száva is szót emelt a szerb egyházi jogok törvénybe iktatása mellett. A második a Tökölyanum alapítását ábrázolja: azt a pillanatot, amikor Tököly a szerb polgárok és az egyház képviselőinek jelenlétében bevezeti első ösztöndíjasait az újonnan emelt kollégiumba. A harmadik az új épület 1907-es avatását ábrázolja, melyet már Fellner Sándor tervei alapján építettek.