Siegen (Németország)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Siegen (egyértelműsítő lap).

Siegen
Siegen címere Siegen zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Járás	Siegen-Wittgenstein
Polgármester	Steffen Mues (2007–)
Irányítószám	57072-57080
Körzethívószám	0271
Rendszám	SI
Testvérvárosok	Lista Spandau Plauen Katwijk Leeds (1966. július 16. – ) Ypres Zakopane City of Leeds (1966. július 16. – )
Népesség
Teljes népesség	102 560 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	894,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	267 m
Terület	114,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 52′ 32″, k. h. 8° 01′ 00″50.875555555556, 8.016666666666750.875556°N 8.016667°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 32″, k. h. 8° 01′ 00″50.875555555556, 8.016666666666750.875556°N 8.016667°E
Elhelyezkedése térképén
Siegen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siegen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Siegen város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában. Itt található az egykori nassau-siegeni fejedelmek két kastélya és 1892 óta Vilmos császárnak Reusch által mintázott lovasszobra.

Fekvése

Kölntől keletre, a Sieg partján, a Rothaar-hegység délnyugati nyúlványainál fekvő település.

Történelme

A város a sok völgy szántotta Siegerland székhelye, melyet "hét dombra épült város"-nak is neveznek. A város a folyó völgyének ipari és kereskedelmi központja.

A Westerwald és Rothhaargebirge közt fekvő vidék egykoron Siegen fejedelemség volt, amely 1255-től a nassaui hercegi családnak volt a tulajdona. 1607-től külön szakadt Nassautól és 1806-ban Berg nagyhercegséghez csatolták. 1813-ban az orániai hercegnek itélték oda, aki 1815-ben átadta Poroszországnak.^[2]

A város a 19. század közepétől indult erőteljes fejlődésnek, elsősorban a környék gazdag érclelőhelyei következtében. A második világháborúig jelentős vasércbányászata és kohóipara volt, amely azonban a háború következtében 80%-ban elpusztult. A háború után leginkább a vasfeldolgozó ipara fejlődött.

A város legérdekesebb látnivalója a Nassau-Sieben grófok kastélya. A Felső-kastélyban (Oberes Schloss) 1623-tól, a dinasztia kettészakadásától a katolikus ág, míg az Alsó-kastélyban (Unteres Schloss) a protestáns ág lakott. Itt található a család látványos sírboltja is. A 16.-18. században épült Felső-kastélly a város fölé magasodó Sieberg csúcsán áll, teraszáról szép kilátás van a városra. A kastélyban elhelyezett Siegerland múzeumban látható néhány szép Rubens festmény is. Rubens szüleit ugyanis Siegenbe száműzték, a nagy németalföldi festő itt született 1577-ben. Születésének dátumát a Városházán emléktábla örökítette meg.

Templomai közül a kupolával fedett, hatszögletű, román stílusú Miklós templom a 13. századból való. Késő gótikus tornya 1455-1464 között épült. A Márton-templom a 13.-16. század között épült, benne ezeréves mozaikpadló látható.

Nevezetességek

• Nassau-Siegen grófok kastélya
• Siegerland múzeum - a kastélyban található.
• Városháza (Rathaus)
• Miklós templom
• Márton templom

Galéria

• 
  Siegen, panoráma
• 
  Siegen látképe
• 
  Universitaet, Siegen, campus
• 
  Siegen Reichwalds Ecke
• 
  Utcarészlet
• 
  Siegen, részlet
• 
  Altstadt, Siegen
• 
  St. Michael kirsche

Kastélyok és Rubens múzeum

• 
  Kilátás a városba a Felső-kastély teraszáról
• 
  Oberes Schloss
• 
  Oberes schloss, Siegen
• 
  Oberes schloss schlosspark
• 
  Schlossplatz
• 
  Siegen Unteres Schloss
• 
  Rubenssaal im Siegerlandmuseum
• 
  Rubens Caritas Romana, Siegen

Itt születtek, itt éltek

• Peter Paul Rubens a nagy németalföldi festő itt született.

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
• Bokor József (szerk.). Siegen, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Jegyzetek