Sárga tárnics

Sárga tárnics
virágos példány Ausztriában
virágos példány Ausztriában
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Tárnicsfélék (Gentianaceae)
Nemzetség-
csoport:
Gentianeae
Alnemzetség-
csoport:
Gentianinae
Nemzetség: Gentiana
Fajcsoport: Gentiana sect. Gentiana
Faj: G. lutea
Tudományos név
Gentiana lutea
L.
Szinonimák
Szinonimák
*Asterias hybrida G.Don
  • Asterias lutea (L.) Borkh.
  • Coilantha biloba Bercht. & J.Presl
  • Gentiana major Bubani
  • Gentianusa lutea (L.) Pohl

a Gentiana lutea subsp. lutea szinonimái:

Heterotypic
  • Gentiana aurantiaca (M.Laínz) Silva Pando, Valdés Berm. & V. Rodr. in Nova Acta Ci. Compostelana 10: 26. 2000.
  • Asterias hybrida G.Don, Gen. Hist. 4: 184. 1837.
  • Coilantha biloba Bercht. & J.Presl, Prir. Rostlin 1(Gentian.): 6. 1823.
  • Gentiana lutea subsp. aurantiaca M.Laínz, Contr. Fl. Asturias 61. 1982.
  • Gentiana lutea var. aurantiaca (M.Laínz) Renob., Anales Jard. Bot. Madrid 60: 463. 2003.
  • Gentiana major Bubani, Fl. Pyren. 1: 527. 1897.

a Gentiana lutea subsp. montserratii szinonimái:

Basionym
  • Gentiana montserratii Vivant ex Greuter, Willdenowia 11(2): 279. 1981.
Homotypic
  • Gentiana lutea subsp. montserratii (Vivant ex Greuter) O.Bolòs & Vigo, Collect. Bot. (Barcelona) 11: 48. 1979, comb. inval.
  • Gentiana lutea subsp. montserratii (Vivant ex Greuter) Romo, Pl. Vasc. Abella de la Conca 35. 1989, comb. superfl.
  • Gentiana montserratii Vivant, Bull. Soc. Bot. France 122: 333, 334. 1975, nom. inval.
Heterotypic
  • Gentiana lutea var. dilatata A.Bolòs in Actas III Congreso Int. Inst. Estud. Piren. 2: 38. 1962.

a Gentiana lutea subsp. symphyandra szinonimái:

Basionym
  • Gentiana lutea var. symphyandra Murb., Beitr. Fl. Südbosn.: 89. 1891.
Homotypic
  • Gentiana symphyandra (Murb.) Murb., Prodr. Fl. Gr. 2: 295. 1902.

a Gentiana lutea var. aurantiaca szinonimája:

  • Gentiana lutea subsp. aurantiaca M.Laínz
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárga tárnics témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga tárnics témájú médiaállományokat és Sárga tárnics témájú kategóriát.

A sárga tárnics (Gentiana lutea) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Elterjedési területe Közép- és Dél-Európa hegyvidékei. Az Alpokban főleg a nyugati és a középső területeken található meg. Keleten, Románia, Moldova, Ukrajna, de még Törökország területein is vannak őshonos állományai. Régebben kifejezetten gyakori volt, de ma már számos helyen teljesen kipusztult.

Alfajok, változatok

  • Gentiana lutea subsp. lutea
  • Gentiana lutea subsp. montserratii (Vivant ex Greuter) Romo
  • Gentiana lutea subsp. symphyandra (Murb.) Hayek
  • Gentiana lutea var. aurantiaca (M.Laínz) M.Laínz

Megjelenése

A sárga tárnics a hegyvidékek jellegzetes robusztus termetű, 50-140 centiméter magas, kopasz, évelő növénye. Karvastagságú, répaszerű, kissé elágazó gyöktörzse 1 méter hosszúra is megnőhet, gyökérágakban folytatódik, gyökerei keserű ízűek. Felálló, egyszerű szára üreges. Levelei keresztben átellenesen állnak, nagyok, hosszúságuk a 30 centimétert, szélességük a 15 centimétert is elérheti. A levelek széles lándzsásak vagy elliptikusak, kékeszöldek, ívesen futó erőteljes oldalerekkel. A felsők ülők, az alsók rövid nyelűek. A hosszú kocsányú, 3-10 tagú virágok csomókban (álörvökben) nyílnak a hajtásvégeken és a felső, csésze alakúan behajló levelek hónaljában. A 2-6 fogú csésze hártyás, sárga, egyik oldalán az aljáig felhasított. A párta széles tölcsér alakú, csaknem tövig 5-6 cimpára szeldelt, cimpái keskenyek, hegyesek, aranysárga színűek, 25-35 milliméter hosszúak. A porzószálak szabadok, a bibe felnyílás után visszacsavarodik. Toktermése 40-60 milliméter hosszú, a magvak szárnyaltak.

Életmódja

Élőhelye a hegyvidéki öv völgyeitől 2500 méter magasságig terjed. Túlnyomórészt mély rétegű, meszes, ritkábban gyengén savanyú talajokon nő. Réteken, trágyázatlan kaszálókon, magaskórós társulásokban, törmelékes lejtőkön, törpefenyvesekben és havasi égercserjésekben található meg.

A virágzási ideje júniustól augusztus végéig tart. A növény igen lassan fejlődik, csak mintegy 10 év múlva kezd virágozni. Nem háborgatott termőhelyein akár 40-60 éves kort is megérhet.

Gyógyhatása

A sárga tárnicsban lévő bioaktív anyagok kis mennyiségben serkentőleg hatnak a reflexszerű nyál-és gyomornedv-elválasztásra. Mindezt az az egyszerű tény is igazolja, hogy ha a gyökeret szétmorzsolja, megindul a nyálképződése, és az étvágya is megjön.

Felhasználása

Serkentő hatású, keserű növény, amelyet gyomorbántalmak, renyhe emésztés és étvágytalanság esetén használnak. Étvágygerjesztő hatása miatt régóta az aperitif likőrök alkotórésze.

Figyelmeztetés

Jóllehet a sárga tárnics ártalmatlan növény, esetenként az arra érzékenyeknél fejfájást okozhat. Ellenjavallt gyomor- és nyombélfekély esetén. Mivel könnyen összetéveszthető a fehér zászpával (Veratrum album), a begyűjtést szakemberre kell bízni, ugyanis a fehér zászpa mérgező!

Hibridjei

  • Gentiana × charpentieri Thom. ex Hegetschw. = Gentiana lutea × Gentiana punctata L.
  • Gentiana × hybrida Schleich. ex DC. = Gentiana lutea × Gentiana purpurea L.
  • Gentiana × laengstii Hausm. = Gentiana lutea × Gentiana pannonica L.
  • Gentiana × media Arv.-Touv. = Gentiana burseri Lapeyr. × Gentiana lutea

Képek

  • a
    a
  • növény
    növény
  • a természetes
    a természetes
  • élőhelyén
    élőhelyén
  • virágai
    virágai
  • közelebbről
    közelebbről
  • levelei
    levelei
  • szárított gyökerei
    szárított gyökerei
  • sárga tárnics „tenger”
    sárga tárnics „tenger”
  • rajz a növényről
    rajz a növényről

Források

  • A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2820867
  • https://web.archive.org/web/20130521215007/http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?17392 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Gentiana lutea in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap