Pataháza

Pataháza
Közigazgatás
TelepülésGyőr
VárosrészekRévfalu
Városhoz csatolás1905.
Irányítószám9023
PolgármesterDr. Dézsi Csaba András
(Fidesz-KDNP)
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Pataháza (Győr)
Pataháza
Pataháza
Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 41′ 51″, k. h. 17° 38′ 29″47.6975, 17.64138888888947.697500°N 17.641389°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 51″, k. h. 17° 38′ 29″47.6975, 17.64138888888947.697500°N 17.641389°E

Pataháza egy egykori község volt Győr vármegyében, a Szigetközben, amelyet Révfaluhoz, majd az utóbbival együtt Győrhöz csatoltak.

Története

A középkorban önálló település volt, amelynek fő birtokosai Győr városa, a Babothy és a gróf Cseszneky család voltak. Idővel a falu nemesi községgé szerveződött, s magába olvasztotta a szomszédos Malomsok települést is.

A 16. század végén gróf Pálffy Miklós Pataházára telepítette ki a győri protestánsokat. Az 1630-as években a reformátusok helyi imaházát elvették, s a jezsuitáknak adták.

A Rákóczi-szabadságharc idején Pataházán kórház épült.

Fényes Elek szerint: Pataháza, magyar falu, Győr vármegyében, a Kis-Duna mellett, ut. p. Győr: 80 kath., 40 evang., 23 ref., 138 zsidó lak., róna termékeny fekete szántóföldekkel.

Vályi András szerint: PATAHÁZA. Magyar nemes falu Győr Vármegyében, 27l lakosai katolikusok, fekszik Révfaluhoz nem meszsze, mellynek filiája, a’ Szigetközben földgye igen kevés, és tsak egy nyomásbéli; vagyon egy kis szigettye is, mellyben erdője, és kaszállója is van.

Közlekedése

Pataháza városrészen áthalad a városközpontból Vámosszabadi és Szlovákia felé vezető 14-es főút, valamint itt ágazik ki az előbbiből egy, négy számjegyű országos közútnak minősülő útszakasz, az 1301-es út. Utóbbi Bácsán és Kisbajcson át egészen Nagybajcsig vezet, ahol a Duna töltése előtt ér véget, szűk 9,5 kilométer megtétele után.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019. április 12.

Források

  • Vályi András: Magyarország leírása
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.