Nyírjákó

Nyírjákó
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházai
Jogállásközség
PolgármesterSipos Miklós (független)[1]
Irányítószám4541
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség835 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség85,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′, k. h. 22° 05′48.033333333333, 22.08333333333348.033333°N 22.083333°EKoordináták: é. sz. 48° 02′, k. h. 22° 05′48.033333333333, 22.08333333333348.033333°N 22.083333°E
Nyírjákó (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírjákó
Nyírjákó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírjákó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírjákó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírjákó: község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése

A vármegye és egyben a Nyírség középső-keleti részén helyezkedik el. A legközelebbi város a 4 kilométerre délre fekvő Baktalórántháza; a térség más fontosabb települései közül Nyírkarász 10, Kisvárda 25 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Petneháza, kelet felől Rohod, dél felől Baktalórántháza, délnyugat felől Nyírkércs. északnyugat felől pedig Laskod.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Baktalórántháza vagy Petneháza érintésével, a 4105-ös úton.

Története

A település neve az oklevelekben 1284-ben tűnik fel először: Jákó nemzetségbeli Péter fia Péter és Csépán fia Miklós birtokperében.

1285-ben Csomota fia Péter esküt tesz arról, hogy Jákó település az ő apja örökös birtoka volt. 1329-1333 között három házat ad el a Kállay családbeli Lengyel Jánosnak. 1556-ban tizenhárom dézsmafizető jobbágya van említve. 1609-ben és 1612-ben az egymással rokon Ibrányi és Kércsi család tagjai osztozkodnak Jákón. 1772-ben a falu földesura volt a Vay család tagjai közül Vay Ábrahám és Vay László, valamint gróf Barkóczy János, gr. Haller József, Sessewffy Sámuel, Ibrányi Károly és Uketyevity Gábor. A jobbágyfelszabadulás előtti években az Ibrányi család volt a fő birtokosa.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kiss Kálmán (független)[3]
  • 1994–1998: Sebők István (független)[4]
  • 1998–2002: Sebők István (független)[5]
  • 2002–2006: Szabó József (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó József (független)[7]
  • 2010–2014: Szabó József (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Sipos Miklós (független)[9]
  • 2019-től: Sipos Miklós (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
895
896
873
863
807
835
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,2% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 48%, görögkatolikus 10,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (17,2% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,1% volt római katolikus, 40,6% református, 7,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% ortodox, 0,1% evangélikus, 6,1% felekezeten kívüli (25% nem válaszolt).[12]

A 2022. december 31-i település statisztikai adatok szerint:

Állandó lakosság összesen: 850 fő

Lakónépesség összesen : 843 fő

Nevezetességei

  • Nepumuki Szent János római katolikus templom
  • Református templom: 1640-ben[13] eredetileg boltívekre épült templomot utoljára 1791-ben újították. Ekkor nyerte el mai formáját.
  • Fa harangláb: tetejében egy harang függ (2023. 07. 30.), mely istentiszteletek és halálesetekkor szólal meg.
  • Horgásztavak (9): kialakulásukhoz a földbányászat vezetett. A talajvíz ezután tört és tör fel ma is.

Ismert emberek

  • Itt született Diószegi Sándor dalszerző-karnagy (nevét a községben utcanév őrzi).

Jegyzetek

  1. a b Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Nyírjákó Helységnévtár
  12. Nyírjákó Helységnévtár
  13. Mikrofilm anyakönyvek - AdatbázisokOnline. adatbazisokonline.mnl.gov.hu. (Hozzáférés: 2023. július 30.)

Külső hivatkozások

Fényes Elek, Borovszky S.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
  • m
  • v
  • sz
Megyei jogú város
Városok
Községek
Sablon:Baktalórántházi járás
  • m
  • v
  • sz
  • Földrajz Földrajzportál
  • Magyarország Magyarország-portál