III. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem

III. Vlagyimir
III. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem rokonai körében
III. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem rokonai körében

Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1171 februárja május 30.
ElődjeGleb
UtódjaI. Roman
Életrajzi adatok
UralkodóházRurik-dinasztia
Született1132
Elhunyt1171. május 30.
Kijev
ÉdesapjaI. Msztyiszláv
ÉdesanyjaLjubava Zavidics
Testvére(i)
Gyermekei
  • Mstyslav Volodymyrovych of Dorohobuzh
  • Yaroslav Vladimirovich
  • Svyatoslav Vladimirovich
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Vlagyimir témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Vlagyimir Msztyiszlavics (oroszul: Владимир III Мстиславич), (1132 – 1171. május 30.[1]) kijevi nagyfejedelem 1171-ben mintegy három hónapig.

Ifjúsága

Vlagyimir Msztyiszláv Vlagyimirovics nagyfejedelem legfiatalabb gyermeke volt, apja halálának évében született. Tizennyolc éves korától a dorogobuzsi részfejedelemséget kormányozta, majd miután Szvjatopolk bátyja 1154-ben meghalt, megkapta az ő birtokát, Volhíniát. Magyarországi rokonságára támaszkodva (Belos bán lányát vette feleségül) segítette testvérei harcát a nagyfejedelmi székért Jurij Dolgorukij ellenében.

Viszontagságai

Miután a bátyja, Rosztyiszláv kibékült Jurijjal és elfogadta nagyfejedelemnek, ő is csatlakozott hozzá és a halicsi herceg segítségével ostrom alá vette Luckban a Dolgorukijjal továbbra is dacoló Msztyiszláv Izjaszlavicsot (saját unokaöccsét). Msztyiszláv Lengyelországba menekült, de 1157-ben nagy sereggel visszatért és kikergette Vlagyimirt Volhíniából, családját pedig túszul ejtette. Vlagyimir Magyarországra menekült, de sem a magyar királytól, sem a nagyfejedelemtől nem kapott segítséget. A földönfutó herceg visszatért a Kijevi Ruszba és a csernyigovi Izjaszláv Davidovicshoz csatlakozott. Ismeretlen körülmények között megszerezte Szluckot, de Rosztyiszláv bátyja elvette tőle és cserébe megkapta Tripoljét.

Rosztyiszláv 1167-es halála után Vlagyimir maradt a legidősebb a Monomah-utódok közül, de nem volt akkora ereje vagy befolyása, hogy reálisan aspirálhatott volna a nagyfejedelmi trónra. Ezért inkább Msztyiszláv Izjaszlavics igényét támogatta, de cserébe szeretett volna gazdagabb birtokot. A trónt megszerző Msztyiszláv a Kijev melletti Visgorodot adományozta neki, ám egy bojár hamarosan a tudtára adta, hogy Vlagyimir ellene áskálódik. Vlagyimirt bíróság elé idézték, de a hosszú vitákba Msztyiszláv beleunt és megelégedett azzal, hogy nagybátyja újból hűséget esküszik neki a kereszt megcsókolásával. Vlagyimir ezután az ún. feketesapkásoknál (a kijevi állam nomád vazallusai), majd a szintén nomád berendeknél keresett támogatást a nagyfejedelem ellen, de hiába, a berendek majdhogy meg nem ölték. Esküszegőként elvesztette részfejedelemségét és egy darabig Rjazanyban lakott, majd 1169-ben a volhíniai Polonnojébe költözött. A következő évben meghallotta, hogy meghalt régi birtokának, Dorogobuzsnak a fejedelme és híveivel átvonult a városhoz, megígérve a dorogobuzsiaknak, hogy nincsenek rossz szándékai. Amikor azonban beengedték, elrabolta a halott fejedelem bojárjainak vagyonát és kikergette özvegyét a városból.

Kijevi nagyfejedelemként

1171-ben Gleb halálával megürült a nagyfejedelmi trón és Vlagyimir unokaöccsei biztatására titokban Kijevbe utazott és kikiáltatta magát uralkodónak. A királycsináló vlagyimiri herceg, Andrej Bogojlubszkij felszólította, hogy távozzon Kijevből, de még mielőtt erőszakkal elkergették volna, Vlagyimir 1171. május 30-án, kevesebb mint három hónapnyi uralkodást követően meghalt.

Családja és gyermekei

Vlagyimir 1150-ben vette feleségül a magyarországi Belos bán lányát. Gyermekeik:

  • Msztyiszláv († kb. 1202), dorogobuzsi részfejedelem
  • Jaroszláv (†1199 után), novgorodi fejedelem
  • Rosztyiszláv (†1202 után)
  • Szvjatoszláv (†1221) Halicsnál elesett a magyarok elleni csatában

Jegyzetek

  1. Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Források

  • Л.Войтович: КНЯЗІВСЬКІ ДИНАСТІЇ СХІДНОЇ ЄВРОПИ
  • Владимир Мстиславич, князь дорогобужский Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона: В 86 томах (82 т. и 4 доп.). – СПб., 1890–1907

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Владимир Мстиславич (князь киевский) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
Gleb
Kijevi nagyfejedelem
1171
A Kijevi Rusz címere
Következő uralkodó:
I. Roman
Sablon:Orosz uralkodók
  • m
  • v
  • sz
Kijevi nagyfejedelmek
8381240
Askold •  Dir •  Oleg •  I. Igor •  Olga •  I. Szvjatoszláv •  I. Jaropolk •  I. (Nagy) Vlagyimir •  I. Szvjatopolk •  I. (Bölcs) Jaroszláv •  I. Izjaszláv •  Vszeszláv •  II. Szvjatoszláv •  I. Vszevolod •  II. Szvjatopolk •  II. Vlagyimir Monomah •  I. (Nagy) Msztyiszláv •  II. Jaropolk •  Vjacseszláv •  II. Vszevolod •  II. Igor •  II. Izjaszláv •  I. Jurij •  I. Rosztyiszláv •  III. Izjaszláv •  II. Msztyiszláv •  Gleb •  III. Vlagyimir •  I. Mihály •  I. Roman •  III. Vszevolod •  II. Rurik •  III. Szvjatoszláv •  II. Jaroszláv •  III. Igor •  II. Roman •  II. Rosztyiszláv •  IV. Vszevolod •  III. Msztyiszláv •  IV. Vlagyimir •  IV. Izjaszláv •  III. Jaroszláv •  II. Mihály •  III. Rosztyiszláv •  Dániel
Vlagyimiri nagyfejedelmek
11251362
I. András •  I. Mihály •  III. Vszevolod •  II. Jurij •  Konstantin •  I. Jaroszláv •  Szvjatoszláv •  II. András •  I. Sándor •  II. Jaroszláv •  Vaszilij •  I. Dmitrij •  III. András •  II. Mihály •  III. György •  II. Dmitrij •  II. Sándor •  III. Sándor •  III. Dmitrij
Moszkvai nagyfejedelmek
12821547
Dániel •  György •  I. Iván •  Simeon •  II. Iván •  I. Dmitrij •  I. Vaszilij •  II. Vaszilij •  II. Jurij •  (III.) Vaszilij •  II. Dmitrij •  III. Iván •  III. Vaszilij
Orosz cárok
15471918
IV. Iván •  Szemjon Buktakovics  •  I. Fjodor
Godunovok
15981605
II. Ál-Dmitrij
I. Mihály •  Alekszej •  III. Fjodor •  V. Iván •  I. Péter •  I. Katalin •  II. Péter •  I. Anna  •  VI. Iván  •  Anna Leopoldovna  •  I. Erzsébet
III. Péter  •  II. Katalin  •  I. Pál •  I. Sándor •  I. Miklós •  II. Sándor •  III. Sándor •  II. Miklós •  II. Mihály
  • középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap