George Wald

George Wald
Született1906. november 18.
New York
Elhunyt1997. április 12. (90 évesen)
Cambridge, Massachusetts
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozásaidegélettan
Iskolái
  • Columbia Egyetem
  • New York Egyetem
  • Brooklyn Technical High School
KitüntetéseiOrvosi Nobel-díj (1967)
A Wikimédia Commons tartalmaz George Wald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

George Wald (New York, 1906. november 18. – Cambridge, Massachusetts, 1997. április 12.) amerikai fiziológus, neurobiológus. 1967-ben Ragnar Granittal és Haldan Keffer Hartline-nal megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a látás élettanát és kémiáját érintő felfedezéseiért.

Pályája

George Wald 1906. november 18-án született New Yorkban. Szülei európai zsidó bevándorlók voltak; apja, a ruhaiparban dolgozó Isaac Wald az akkor Ausztriához tartozó Przemyśl mellől; anyja, Ernestine Rosenmann egy München melletti faluból érkezett az Egyesült Államokba. Az elemi és középiskolát Brooklynban végezte, 1927-ben pedig BSc diplomát szerzett a New York-i Egyetemen. Ezután a Columbia Egyetemen tanult zoológiát, itt is doktorált 1932-ben. Fia, Elijah állítása szerint doktori diplomáját soha nem kapta kézhez, mert nem adta be tézisét az előírás szerinti 200 példányban.

PhD fokozatának megszerzése után a Nemzeti Kutatási Tanács ösztöndíjával Németországba utazott, kezdetben Berlinbe, a Nobel-díjas Otto Warburg laboratóriumába. Itt felfedezte, hogy a retinában A-vitamin található, melynek szerkezetét nem sokkal korábban tisztázta a zürichi Paul Karrer (aki néhány évvel később szintén kémiai Nobel-díjat kapott). Wald ezért Karrerhez utazott, hogy befejezze a vitamin analízisét, utána pedig egy ideig a heidelbergi Kaiser Wilhelm Intézetben, Otto Meyerhofnál dolgozott. Miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott és elkezdődött a zsidóüldözés, Wald visszatért az Egyesült Államokba. Egy ideig a Chicagói Egyetem munkatársa volt, 1934-től pedig a Harvard Egyetemen kapott biokémiai előadói állást, ahol aztán egész aktív életét, 43 évet töltött. 1944-ben docenssé, 1948-ban professzorrá nevezték ki.

Kutatásai

Wald mutatta ki, hogy a retinában A-vitamin található. Később felfedezte, hogy a látópigment, a rodopszin fény hatására az opszin nevű fehérjére és A-vitaminra bomlik szét. Az 1950-es években Wald és munkatársai a retina pigmentjeinek fényelnyelését vizsgálták különböző hullámhosszakon és ezzel kimutatta, hogy milyen hullámhossz-tartományra leginkább érzékeny a szem. Megállapította, hogy a retinában három sejttípus található, melyek a három alapszínre reagálnak. Később mikrospektrofotometria segítségével külön megmérték a csapok és pálcikák érzékenységét a különböző színű fényre.

Díjai

George Wald a látás élettanát illető kutatásaiért 1967-ben (Ragnar Granittal és Haldan Keffer Hartline-nal együtt) orvostudományi Nobel-díjban részesült. Ezenkívül 1939-ben megkapta a biokémiai alapkutatásért adott Eli Lilly-díjat, 1953-ban az Albert Lasker-díjat , 1955-ben a Proctor-érmet, 1959-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia Rumford-érmét, 1966-ban az Amerikai Optikai Társaság Ives-érmét, 1967-ben (feleségével együtt) a Zürichi Egyetem Paul Karrer-érmét. 1950-ben tagjává választotta az Amerikai Tudományos Akadémia, 1958-ban pedig az Amerikai Filozófiai Társaság. Díszdoktorátust adományozott neki a Berni Egyetem (1957), a Yale Egyetem (1958), a Wesleyan Egyetem (1962), a New York-i Egyetem (1965), a McGill Egyetem (1966) és a Clark Egyetem (1968).

Nézetei

Wald fellépett a vietnámi háború ellen, egy 1969-es beszédében "az amerikai történelem egyik legszégyenteljesebb fejezetének" nevezte. Felemelte szavát a fegyverkezési verseny ellen és 1977-es szakmai visszavonulása után sokat utazott a béke és az emberi jogok érdekében. Az 1980-as iráni túszdráma idején illegálisan az országba utazott. Szerepelt Nixon elnök "ellenséglistáján" és tiltakozói akciói során többször letartóztatták.

Az ateista George Wald 1954-ben így írt: "Az élet eredetét illetően csak két lehetőség van, teremtés vagy spontán képződés. Nincs harmadik lehetőség. A spontán képződést száz évvel ezelőtt megcáfolták, ami csakis egy konklúzióhoz, a természetfölötti teremtéshez vezet. Ezt elvi alapon nem fogadhatjuk el; ennélfogva hisszük a lehetetlent: hogy az élet magától, véletlenül alakult ki". Wald az 1980-as évektől egyfajta deista filozófiát hirdetett.

Családja

George Wald 1931-ben Frances Kingsley-vel kötött házasságot, ami később válással végződött. 1958-ban feleségül vette munkatársát, a biokémikus Ruth Hubbardot. Waldnak négy gyermeke született, három fiú (Michael, David és Elijah) és egy lány, Deborah Wald.

George Wald 1997. április 12-én halt meg, 90 éves korában.

Források

  • George Wald – Biographical NobelPrize.org
  • George Wald Notable Names Database
  • George Wald, Nobel Winner, Dies at 90 The Harvard University Gazette
  • George Wald: "The Origin of Life," Scientific American, 1954 191 [2]: 48
  • George Wald, Nobel Biologist, Dies at 90 The New York Times April 14, 1997
Sablon:OrvosiNobelDíj
  • m
  • v
  • sz
1901–1925
1926–1950
1951–1975
1976–2000
2001–2025
Részletező sablonok: (1901–1925) · (1926–1950) · (1951–1975) · (1976–2000) · (2001–)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJcBVhYJCjBXCKfmVd3fbd
  • VIAF: 51735465
  • LCCN: n80132034
  • ISNI: 0000 0000 8382 0055
  • GND: 1112494162
  • SUDOC: 158977629
  • BNF: cb12193753q
  • orvostudomány Orvostudományi portál
  • USA USA-portál