Fertőző hashártyagyulladás

Fertőző hashártyagyulladás
FIP-beteg macska veséje gyulladásos immunválasszal
FIP-beteg macska veséje gyulladásos immunválasszal

A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőző hashártyagyulladás témájú médiaállományokat.

A Feline infectious peritonitis (FIP), azaz (nagy)macskák fertőző hashártyagyulladása az állatok egyik betegsége. Egyesek szerint a Feline Infectious Peritonitis Virus (FIPV) okozza. Egyelőre annyi ismert, hogy a FeCV és a FIPV két, hasonló vírus, melyek közül az utóbbi okozza a halálos betegséget, az előbbi legfeljebb hasmenést okoz. Bár a hozzáértők között nincs egyetértés a FIPV és a FeCV közti kapcsolatot illetően, a legelterjedtebb elmélet szerint a FeCV mutál FIPV-vé. A mutáció kiváltó oka ismeretlen. A mutált vírus képes egyes fehérvérsejtekbe, a makrofágokba történő behatolásra és szaporodásra. Az immunrendszer válasza intenzív gyulladás. A betegség kezelés nélkül halálos.[1]

Bár a vírus javarészt vadmacskákban található, más macskaféléket is fertőz, különösen pumákat, hiúzt, oroszlánt és gepárdot.

Nem nagymacskafélékben, például kutyában és emberben a vírus működésképtelen, de közvetítőként szolgálhatnak a fertőzésben (ürülék, cipőtalp).

Átvitel és fertőzés

A FeCV nagyon gyakori, különösen ahol sok állatot tartanak együtt (sintértelepek, menhelyek stb.) Az állatok a vírus belélegzésével vagy megevésével is megfertőződhetnek, a leggyakoribb átviteli eszköz az ürülék, és a szennyezett felületek, mint például evőtálkák is átadhatják a vírust.

A FeCV gyakori előfordulása ellenére a legtöbb fertőzött nagymacskában nem jelenik meg a FIP. Önmagában a FeCV-nek való kitétel csak erős hasmenést okoz. Ezért egy tünetmentes macska is vírushordozó lehet és továbbadhatja más macskáknak is a vírust. Bármely FeCV-vel fertőzött macskánál lehetséges, hogy a vírus FIPV-vé mutál. Ennek esélye nagyobb, ha a macska immunrendszere valamiért gyenge, ezek elsősorban a nagyon fiatal vagy idős példányok, illetve a komoly stressznek kitett vadcicák (pl. TNR program). Továbbá feltételezik, hogy genetikai hatások is elősegíthetik a FIPV-vé mutálás valószínűségét.

Erős feltételezés, hogy a vírus a méhlepényen keresztül is képes az anyákból a kicsikre továbbterjedni (intrauterális fertőzés), de ez nem bizonyított.

Egyes becslések alapján a házi macskák 25%-a FeCV vírus ürítő avgy hordozó. Több macskás, vagy kijárós macskát tartó háztartásokban a macskák kb. 5%-a hal meg FIP-ben.

A FeCV vírus a gazdaszervezeten kívül 3-7 hétig képes életben maradni, de kb. 3 hét után már általában nem marad meg elegendő számban egy sikeres fertőzéshez. A legtöbb tisztítószer, fertőtlenítő anyag a vírust hatékonyan el tudja pusztítani. A FIP vírus kizárólag a macska vérében életképes, durva esetektől eltekintve (pl. FIP-es macskából vértranszfúzió) nem fertőz.

Tünetek

FIP-es testváladék (exsudatum)

A betegség két formáját különböztetjük meg, annak fényében, hogy a macska szervezetében a  fertőzés hatására termelődik-e szabad hasüregi vagy mellüregi folyadék.


A betegség általános tünetei:

  • anorexia (étvágytalanság),
  • drasztikus súlycsökkenés,
  • levertség, elbújás,
  • gyengeség,
  • növekedésben való visszamaradás (fiatal macskánál),
  • magas vagy ciklikus láz (ami nem reagál antibiotikumra),
  • icterus (sárgaság),
  • anémia (vérszegénység),
  • esetenként cianotikus nyálkahártya,
  • harmadik szemhéj kitüremkedése,
  • gyakran hasmenéses időszak a betegség kialakulása előtt.

Nedves FIP

A hasban vagy mellkasban folyadék gyűlik fel, ami légzési nehézségeket okoz. A folyadék magas fehérjetartalmú, átalában sárgás vagy halványzöld színű, mézszerűen ragadós folyadék. Hasonló mintán Rivalta-próba elvégzése ajánlott annak érdekében, hogy bebizonyosódjon exsudatum-e a punctatum.

Tünetei:

  • általános tünetek,
  • körte alakú, kitelt has,
  • hányinger vagy hányás,
  • tachypnoe (nehézlégzés), dyspnoe (fulladás).

Száraz FIP

A száraz FIP hasonló tünetekkel jár, de nem gyűlik fel szabad testüregi folyadék. Leggyakoribb tünete az étvágytalanság, letargia, magas (antibiotikumos kezelésre sem reagáló láz).

Amennyiben a vírus átjut az agy-ér gáton, akkor a beteg macskák szemészeti (ocular FIP) vagy neurológiai (neuro FIP) tüneteket mutathatnak. A neuro és ocular tünetek jellemzően száraz FIP mellett jelentkeznek, viszont ez nem kizárólagos.

Jellemző szemészeti (okuláris) tünetek:

  • általános tünetek és
  • uveitis,
  • külső szemgyulladás (szaruhártya precipitátumok, Keratic precipitates),
  • csarnokvíz zavarossága (aqueous flare)
  • retina vasculitis.


Jellemző idegrendszeri (neurológiai) tünetek:

  • ataxia (részleges vagy teljes, elsőként a hátsó lábakon)
  • hyperesthesia, hyperreflexia,
  • anisocoria,
  • tremor, reszkető hátsó lábak, akadozó járás,
  • bizonytalan ugrás,
  • inkontinencia,
  • demencia,
  • nystagmus.

Diagnózis

FIP-es állat testfolyadékának sejtjei neutrofilekkel, makrofágokkal és limfocitákkal

A FIP tünetei nem elég jellegzetesek, ami a betegség felismerését nagyon megnehezítheti. Teljes vérkép, biokémia, ultahang vagy röntgen, illetve kórelőzmény alapján erős FIP gyanú felállítására van lehetőség.

Jelenleg még nincs egy, konkrét és 100%-ig biztos teszt a FIPV kimutatására. A kimutatás fő módszere az alapos klinikai kivizsgálás, a szabad hasüregi vagy mellkasi folyadék ellenőrzése, és a fertőzött sejtek keresésének kombinációja - utóbbi már csak a halál után, boncolással történik. Egy polimeráz-láncreakción alapuló teszt is elérhető, de ennek a hatékonyságát megkérdőjelezik.

Többnyire egy előzetes diagnózist készítenek a hasűri folyadék vizsgálata alapján. A FIP-es testfolyadék többnyire sárgás árnyalatú és magas fehérjetartalmú. A levett mintából minden esetben érdemes Rivalta próbát, majd citológiát is csináltatni. Vérteszt is végezhető a FeCV fertőzöttség keresésére, de ez önmagában nem bizonyíték a FIP diagnózisához. Fontos megjegyezni, hogy a több FeCV-vel többször újrafertőzött macskák gyakrabban lesznek FIP-esek. A titerszámos vizsgálatok is megtévesztők tudnak lenni: a magas titerszám sem vonja maga után a FIPV fertőzöttséget. PCR végezhető hasüregi vagy mellkasi folyadék mintából, illetve száraz FIP esetén nyirokcsomó biopsziával levett mintából.

Kezelés

Mivel a FIP egy immunrendszert érintő betegség, a kezelés két nagy alcsoportra oszlik: a vírus kezelése direktben vagy az immunrendszer válaszának kezelése.

Antivirális szerek

Az antivirális szerek működésének alapja, hogy a vírus enzimjeinek vagy egyéb biológiai folyamatinak lefolyását akadályozzák meg.

Egy kísérleti gyógyszert, a GS-441524-et (wd) egy klinikai kutatásban vizsgálták. 25 nap múlva öt macska pusztult el, nyolc meggyógyult, de visszaesett. 18 példány teljesen meggyógyult. A nyolc visszaeső újabb kezelésen esett át (néhány esetben emelt dózissal). Ezek közül egy macska pusztult el, így végül a kutatásban részt vevő 31 macska közül 25 meggyógyult. Bár ez a szer jelenleg nincs törzskönyvezve, mégis nagy remények fűződnek hozzá, mint gyógymódhoz.[2][3][4][5]

Kezelésre használatos további antivirális szerek: EIDD-2801 (Molnupiravir), GC376. Ezeket elsősorban GS-441524-re rezisztens macskák kezelésére kezdték el alkalmazni.

Nemzetközi szinten a FIP Warriors csoport, hazai viszonylatban a FIP Warriors Magyarország segítséget nyújhat az antivirális szerekkel történő kezelés esetén.

Immunstimulánsok

Az immunstimulánsok olyan gyógyszerek, amelyek az immunrendszer válaszát erősítik a vírussal szemben. A FIP esetében rekombináns macska-omega-interferont (Virbagen Omega, Virbac) vagy humán alfa-2b interferont jelent. Mivel a humán interferont a macskák immunrendszere részben külső antigénként ismeri fel, a macskák számára készült interferon hatásosabb.

A Sass and Sass gyárt egy kísérleti polyprenyl immunstimulánst (Pl), amelyet Dr. Alfred Legendre egy esettanulmányban[6] vizsgált: 60 macskából 52 (87%) elhunyt 200 napon belül, de 8 életben maradt, és 4 túlélése a 300 napot is meghaladta.

Immunszuppresszió

A Prednisone vagy más immungyengítő gyógyszerek néhány héttel vagy hónappal meghosszabbíthatják a macska életét, de járulékos fertőzések előidézésével árthatnak is.

Jegyzetek

  1. FIP Antivirals – “Test-to-Treat”. (Hozzáférés: 2024. június 28.)
  2. Aaron M. Izes, Jane Yu, Jacqueline M. Norris, Merran Govendir (2020. január 1.). „Current status on treatment options for feline infectious peritonitis and SARS-CoV-2 positive cats” (angol nyelven). Veterinary Quarterly 40 (1), 322–330. o. DOI:10.1080/01652176.2020.1845917. ISSN 0165-2176. PMID 33138721.  
  3. Niels C. Pedersen, Michel Perron, Michael Bannasch, Elizabeth Montgomery, Eisuke Murakami, Molly Liepnieks, Hongwei Liu (2019. április 1.). „Efficacy and safety of the nucleoside analog GS-441524 for treatment of cats with naturally occurring feline infectious peritonitis” (angol nyelven). Journal of Feline Medicine and Surgery 21 (4), 271–281. o. DOI:10.1177/1098612X19825701. ISSN 1532-2750. PMID 30755068.  
  4. B.G. Murphy, M. Perron, E. Murakami, K. Bauer, Y. Park, C. Eckstrand, M. Liepnieks, N.C. Pedersen (2018. június 1.). „The nucleoside analog GS-441524 strongly inhibits feline infectious peritonitis (FIP) virus in tissue culture and experimental cat infection studies” (angol nyelven). Veterinary Microbiology 219, 226–233. o. DOI:10.1016/j.vetmic.2018.04.026. ISSN 1873-2542. PMID 29778200.  
  5. A FIP gyógyítása. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  6. Alfred M. Legendre, Tanya Kuritz, Gina Galyon, Vivian M. Baylor, Robert Eric Heidel (2017. február 14.). „Polyprenyl Immunostimulant Treatment of Cats with Presumptive Non-Effusive Feline Infectious Peritonitis In a Field Study” (angol nyelven). Frontiers in Veterinary Science 4. DOI:10.3389/fvets.2017.00007. ISSN 2297-1769. PMID 28261584.  

Külső hivatkozások

  • FIP: An Overview from Veterinary Partner
  • FIP Informational Brochure from the Cornell Feline Health Center
  • Winn Feline Foundation Archiválva 2014. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • UC Davis Center for Companion Animal Health
  • Save our Cats and Kittens - Sock it to FIP
  • Animal Health Channel
  • Feline Advisory Bureau
  • FIP Research, Treatment
  • www.hopeforfip.org Comprehensive Website on FIP (Turkish and English)

Irodalom

  • D. D. Addie, J. O. Jarrett: A study of naturally occurring feline coronavirus infections in kittens. In: Veterinary Record. Band 130, 1992, ISSN 0042-4900, S. 133–137, doi:10.1136/vr.130.7.133.
  • Efficacy and safety of the nucleoside analog GS-441524 for treatment of cats with naturally occurring feline infectious peritonitis - Niels C Pedersen, Michel Perron, Michael Bannasch, Elizabeth Montgomery, Eisuke Murakami, Molly Liepnieks, Hongwei Liu, 2019 (sagepub.com)
  • Yvonne Fischer: Untersuchungen zur Diagnose und Therapie der felinen infektiösen Peritonitis. Dissertation an der Tierärztliche Fakultät der LMU München, 2012 (PDF; 4,7 MB) (németül)
  • Katrin Hartmann: Feline infectious peritonitis. In: The Veterinary Clinics of North America. Small Animal Practice. Band 35, Nr. 1, 2005, ISSN 0195-5616, S. 39–79, doi:10.1016/j.cvsm.2004.10.011.
  • Katrin Hartmann: Feline infectiöse Peritonitis – Diagnose, Behandlung und Prophylaxe. In: Kleintierpraxis. Band 55, 2010, ISSN 1434-9132, S. 561–572.
  • Niels C. Pedersen: Virologic and immunologic aspects of feline infectious peritonitis virus infection. In: Advances in Experimental Medicine and Biology. Band 218, 1987, ISSN 0065-2598, S. 529–550, doi:10.1007/978-1-4684-1280-2_69.
  • Friederike Riemer: Klinische Symptome und laborparametrische Veränderungen bei Katzen mit feliner infektiöser Peritonitis. Dissertation an der Tierärztliche Fakultät der LMU München, 2018 (PDF; 3,8 MB) (németül)
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

  • orvostudomány Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap