Fekete málna

Fekete málna
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rózsaalakúak (Rosoideae)
Nemzetség: Szeder (Rubus)
Alnemzetség: Málnafélék (Idaeobatus)
Faj: R. occidentalis
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete málna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete málna témájú médiaállományokat és Fekete málna témájú kategóriát.

A fekete málna (Rubus occidentalis) a málnafélék (Idaeobatus) alnemzetségébe tartozik. Nem összekeverendő a szeder (Rubus fruticosus) népies nevével, ami szintén fekete málna.

Sarjait főként április és május végén hozza. Általában terebélyesen szétterülő bokrot alkot, ezért a kötözést igényli. Érzékeny a levéltetvekre és egyéb kártevőkre (Vértetű (Eriosoma lanigerum), amely szintén egy adventív faj), de a gombákra, baktériumokra nézve ellenálló.


Magyarországon még nem elterjedt, de boltokban kapható, különlegessége gyorsan felkeltette az emberek érdeklődését.

Elterjedése

Észak-Amerikában őshonos, ezért főként a hidegebb éghajlatot kedveli, azonban hazánkban is sikerrel termeszthető. Fényigénye megegyezik az őshonos málnafajtákkal (Fertődi aranyfürt sárga málna). Igényli a téli fagyot, általában 0 Celsius-fok körül sem dobja le a leveleit. Ennek hiányában levelei megmaradnak és hajlamosabbak lesznek a betegségekre is.

A fekete málna őshazája Észak-Amerika

Felépítése

A fekete málna egy lombhullató félcserje, melynek 2 éves hajtása a többi málnához hasonlóan elhal. A szárát a többi málnafajtához képest nagy szúrós tüskék borítják, amelyek főként a fiatal sarjakat borítják. Gyökere szétterül és az elnyúlása akár 3 méter is lehet. Idős gyökereinek a vastagsága elérheti a 2 cm-t is. Föld feletti hajtásrendszere szétágazó és főként elterülő, hasonlóan a japán szamócamálnához (Rubus illecebrosus), ezért a felkötése sem egyszerű. Az itthoni málnáknál kicsivel nagyobbra nő, de körülbelül hasonló maximálisan 2-2,5 méter. Fiatal hajtásokat általában jobban megtámadják a levéltetvek (miután elsődleges bőrszövetből másodlagos bőrszövet lesz, a paraziták képtelenek lesznek elérni a floémet).

Termése

A termése hasonló a többi málnához. Azonban a színéből is jól látszik, hogy nagyobb mennyiségű antioxidánst tartalmaz, melyekből a legjellemzőbbek az antocián vegyületek. Összehasonlítva a világosabb színű (sárga, piros) gyümölcsöt termő fajokkal/fajtákkal, sokkal több antioxidánst tartalmaz. Ezenkívül gazdag flavonoidokban, mikro- és makroelemekben. Kitűnő vitamin forrásul szolgál, amit az bizonyít, hogy fél maroknyi fekete málna fedezi a napi szükséges vitamin bevitel 25%-át. Jelenlegi tanulmányok alapján kimutatták, hogy jó hatással van a rák megelőzésére és segít beállítani az optimális vércukor szintet is.[1]

A fekete málna

Jegyzetek

  1. Fekete málna[halott link]. Patikakert.hu
Taxonazonosítók
  • Wikidata: Q7376217
  • Wikifajok: Rubus occidentalis
  • BioLib: 39689
  • BOLD: 100966
  • EoL: 244604
  • EPPO: RUBOC
  • FNA: 242345567
  • GBIF: 2991466
  • GRIN: 32401
  • iNaturalist: 125489
  • IPNI: 223350-2
  • ITIS: 24854
  • NCBI: 75079
  • NZOR: ca5d0460-0363-4567-986d-3cb5398da920
  • Plant List: rjp-102
  • PLANTS: RUOC
  • POWO: urn:lsid:ipni.org:names:223350-2
  • Tropicos: 27801319
  • VASCAN: 8940
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!