Fehling-próba

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Fehling-próba: balra negatív, jobbra pozitív (vörösréz(I)-oxid (Cu2O) csapadék)

A Fehling-próbát formilcsoport (aldehidek) kimutatására használják. Elsőként Hermann von Fehling német vegyész alkalmazta 1849-ben, elnevezését is őutána kapta.[1]

Leírása

Réz(II)-szulfát oldatához (Fehling I.) kevés kálium-nátrium-tartarátot tartalmazó nátrium-hidroxid-oldatot (Fehling II.) öntenek, míg a kezdetben leváló kék színű réz(II)-hidroxid csapadék fel nem oldódik (komplexion képződik). Majd ehhez a formilcsoportot tartalmazó vegyület oldatát öntik. A reakció beindításához melegítésre van szükség. A komplexből kilépő réz(II)-ionok réz(I)-ionokká redukálódnak, amik vörös színű réz(I)-oxid csapadék formájában válnak ki, miközben az aldehid karbonsavvá oxidálódik. A ketonok nem adják a próbát, mivel nehezebben oxidálhatók. Reakcióegyenlet:

2   C u 2 + + 4   O H + R C H O R C O O H + C u 2 O + 2   H 2 O {\displaystyle \mathrm {2\ Cu^{2+}+4\ OH^{-}+R{-}CHO\rightarrow R{-}COOH+Cu_{2}O+2\ H_{2}O} }

Hangyasavval is lejátszódik

2   C u 2 + + 4   O H + O H C H O C O 2 + C u 2 O + 3   H 2 O {\displaystyle \mathrm {2\ Cu^{2+}+4\ OH^{-}+OH{-}CHO\rightarrow CO_{2}+Cu_{2}O+3\ H_{2}O} }

A folyamat részletesen

A Fehling I. oldat réz(II)-szulfát-oldatot tartalmaz, a Fehling II. pedig nátrium-hidroxid-oldat és kálium-nátrium-tartarát-oldat keveréke, mely utóbbi négy kristályvízzel kristályosodik.

Fehling I.  : CuSO 4 {\displaystyle {\ce {CuSO4}}}

Fehling II. : NaOH {\displaystyle {\ce {NaOH}}} és KNaC 4 H 4 O 6 4 H 2 O {\displaystyle {\ce {KNaC4H4O6*4H2O}}}

A réz(II)-szulfát és a nátrium-hidroxid vizes közegben disszociál a következő módon:

CuSO 4 Cu 2 + + SO 4 2 {\displaystyle {\ce {CuSO4 <=> Cu^2+ + SO4^2-}}}

NaOH Na + + OH {\displaystyle {\ce {NaOH <=> Na+ + OH-}}}

A két vegyület vizes közegben reagál, miközben réz(II)-hidroxid-csapadék keletkezik.

CuSO 4 + 2 NaOH Cu ( OH ) 2 + Na 2 SO 4 {\displaystyle {\ce {CuSO4 + 2NaOH -> Cu(OH)2 + Na2SO4}}}

A keletkező réz(II)-hidroxid kölcsönhatásba lép a kettős sóval, és komplexet képez, tehát a csapadék feloldódik.

Cu ( OH ) 2 + 2 KNaC 4 H 4 O 6 ( KNa ) 2 [ Cu ( C 4 H 3 O 6 ) 2 ] + 2 H 2 O {\displaystyle {\ce {Cu(OH)2 + 2KNaC4H4O6 -> (KNa)2[Cu(C4H3O6)2] + 2H2O}}}

A komplexből kilépő réz(II)-ion reagál a formalinnal réz(I)-oxid-csapadék keletkezése során.

CH 2 O + 2 Cu 2 + + 4 OH Cu 2 O + 2 H 2 O + CH 2 O 2 {\displaystyle {\ce {CH2O + 2Cu^2+ + 4OH- -> Cu2O + 2H2O + CH2O2}}}

Formalin esetén a keletkező hangyasav továbbreagál, mutatja a Fehling-próbát.

HCOOH + 2 Cu 2 + + 4 OH Cu 2 O + 3 H 2 O + CO 2 {\displaystyle {\ce {HCOOH + 2Cu^2+ + 4OH- -> Cu2O + 3H2O + CO2}}}

A víz és a szén-dioxid a szénsav bomlása során keletkezik.

H 2 CO 3 H 2 O + CO 2 {\displaystyle {\ce {H2CO3 <=> H2O + CO2}}}

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


Jegyzetek

  1. H. Fehling (1849). „Die quantitative Bestimmung von Zucker und Stärkmehl mittelst Kupfervitriol”. Annalen der Chemie und Pharmacie 72 (1), 106–113. o. DOI:10.1002/jlac.18490720112.