Devizajel
Nem tévesztendő össze az ISO 4217 devizakóddal. |
Nem tévesztendő össze az általános pénznemjel (¤) pénznemjellel. |
A devizajel grafikai szimbólum, amit egy pénznem nevének rövidebb alakjaként használnak, főleg pénzmennyiség megadásával összefüggésben. Jellemzően a pénznem nevének első betűjét használják, esetenként kisebb változtatásokkal, pl. ligatúrával, függőleges vagy vízszintes áthúzással. Mára a legtöbb hivatalos dokumentumban a devizajel helyett az ISO 4217 devizakódot alkalmazzák, de más helyeken a devizajelek sűrűn előfordulhatnak. Alig található olyan pénznem, melyhez ne tartozna a rövidítést lehetővé tevő devizajel.
Bár sok korábbi devizajelet ítélt megszűnésre az euró bevezetése, a nemzetközi pénzforgalomban egyfajta státusszimbólum lett új, egyedi – természetesen új Unicode kódpontokat és az azokat tartalmazó betűkészleteket igénylő – devizajellel rendelkezni.
Az Európai Bizottság szerint az euró legalább részben az eurójel globális elterjedésének köszönheti sikerét. 2009-ben Indiában nyilvános versenyt hirdettek a környező országokkal közös rúpiajel, az ₨ ligatúra lecserélésére.[1] Az új devizajelet, az indiai rúpiajelet () 2010. július 15-én fogadták el; alakja a latin ‘R’ betű és a dévanágari „र” keresztezéséből született.
Használat
A devizajel elhelyezésének módja pénznemenként változó. Az érték után írják a jelet pl. Magyarországon (pl. 3 Ft 50 f – 3 forint 50 fillér) vagy Svájcban (pl. 50.00 S₣). Sok országban, főleg az anglofon világban és Latin-Amerikában az érték elé helyezik (pl. R$50.00); néhány pénznemnél pedig, mint a megszűnt portugál escudónál, francia franknál vagy a Zöld-foki köztársasági escudónál a decimális szeparátor helyére teszik, pl. 20$00.[2]
A tizedes szeparátor szintén a helyi szabványokat, szokásokat követi. Például az Egyesült Királyságban gyakran szerepel tizedespontként középső pont az árcédulákon (pl. £5·52), de nyomtatásban ez nem jellemző. Leggyakrabban vesszőt (pl. 3,50 Ft vagy 5,00 €) vagy pontot (pl. R$50.00) használnak szeparátorjelként. Lásd még a decimális szeparátor szócikket.
Tervezés
A korábban használatos pénznemjelek lassan alakultak ki, gyakran korábbi pénzek nyomában járva. A dollár-, illetve pesojel a spanyol dollár (real de a ocho) leírására használt jelből fejlődött ki, míg a font-, illetve lírajel a római ezüstfont súlymérték, a libra „L” betűjéből fejlődött ki. Az eurójel középső áthúzása a stabilitást szimbolizálja.[3] Az indiai rúpiajelet () latin és dévanágari betűk kombinációja adja.
Egy új jel bevezetésekor a gazdaság szereplőinek igényeit is figyelembe kell venni, valamint azt, hogy a jelet hogyan lehet bevinni és megjeleníteni számítógépeken. Az új szimbólum elterjedéséhez új billentyűzeteket, illetve -kiosztásokat kell tervezni, a Unicode-ot és a betűkészleteket ki kell bővíteni. Az eurójel bevezetésekor az Európai Uniót kritizálták azért, mert nem gondolták át az eurójel megjelenítésének módját;[1] az eredeti dizájn szerint eurójel rendkívül széles volt, ami miatt a legtöbb helyen csökkentett szélességű verziót használtak.
Jelenlegi forgalomban lévő devizajelek listája
Szimbólum | Használat | Jegyzet |
---|---|---|
&¤¤ | &ZzzÁltalános pénznemjel | Akkor használják, ha a megfelelő devizajel nem érhető el |
&Afg؋ | &AfgániAfgán afgáni | |
&ArAr | &AriaryMadagaszkári ariary[4] | |
&B฿ | &BahtThai bát | |
&BZB/. | &BalboaPanamai balboa | |
&BrBr | &BirrEtióp birr Belarusz rubel | |
&BsBs. | &BolivianoVenezuelai bolívar Bolíviai boliviano | néha Bolívar Bs.F. |
&BsFBs.F. | &BolívarVenezuelai bolívar variáns | általában Bs. |
&C1₵ | &CediGhánai cedi | |
&c1¢ | ¢1Cent, centavo, &c. | olyan pénzegység, ami a fő pénznem (pl. dollár, peso) 1 / 100 részét teszi ki. Lásd a cent cikket.) Lásd még: c |
&c2c | ¢2Cent &c. variáns | az ausztrál dollár, új-zélandi dollár, dél-afrikai rand és az euró esetében preferált jel Lásd még: ¢ |
&ctct | ¢asLitván centas | A litas váltópénze |
&chCh. | &chhertumBhutáni chhertum | A ngultrum váltópénze. |
&C2₡ | &ColonCosta Rica-i colón | A salvadori colón jele is volt; ezt a pénznemet 2001-ben amerikai dollárral váltották ki, de helyben elfogadják törvényes fizetőeszközként. |
&D1D | &DalasiGambiai dalasi | |
&Denден | &DenarMacedón dinár | Latin betűs alak: DEN |
&DA&دج | &DinarAAlgériai dinár | Latin betűs alak: DA |
&DB.د.ب | &DinarBBahreini dinár | Latin betűs alak: BD |
&IDع.د | &DinarIIraki dinár | |
&JDJD | &DinarJJordán dinár | |
&DKد.ك | &DinarKKuvaiti dinár | Latin betűs alak: K.D. |
&LDل.د | &DinarLLíbiai dinár | Latin betűs alak: LD |
&Dinдин | &DinarSSzerb dinár | Latin betűs alak: din. |
&DTد.ت | &DinarTTunéziai dinár | Latin betűs alak: DT |
&DMد.م. | &DirhamMMarokkói dirham | |
&DHد.إ | &DirhamUEmirátusi dirham | Latin betűs alakok: DH vagy Dhs |
&DbDb | &DobraSão Tomé és Príncipe-i dobra | |
&S1$ | &DollárAusztrál (A$), bahamai (B$), barbadosi (Bds$), belize-i (BZ$), bermudai (BD$), brunei (B$), kanadai (C$), kajmán-szigeteki (CI$), kelet-karibi (EC$), fidzsi (FJ$), guyanai (G$),[5] hongkongi (HK$/元/圓), jamaicai (J$), kiribati, libériai (L$ vagy LD$), namíbiai (N$), új-zélandi (NZ$), szingapúri (S$), Salamon-szigeteki (SI$), suriname-i (SRD), tajvani (NT$/元/圓), Trinidad és Tobagó-i (TT$), tuvaluai, amerikai (US$) és zimbabwei (Z$) dollárok Argentin, chilei (CLP$), kolumbiai (COL$), kubai ($MN), kubai konvertibilis (CUC$), dominikai (RD$), mexikói (Mex$) és uruguayi ($U) pesók Nicaraguai córdoba (C$) Tongai paʻanga | Egy vagy két függőleges vonallal áthúzva, jelenleg mindkét változat ugyanazon a Unicode kódponton található. A kiribati és tuvalui dollárok 1:1-ben rögzítve vannak az ausztrál dollárhoz. Lásd még: MOP$ és WS$ |
&D2₫ | &DongVietnámi đồng | |
&D3 | &DramÖrmény dram | |
&EscEsc | &EscudoZöld-foki escudo | Továbbá a kétvonalas dollárjel (cifrão): |
&E€ | &EuróEurópai euró | Az eurózóna államain kívül a Vatikánnak, San Marinónak és Monacónak van joga euróérméket veretni – de bankjegyeket nem állíthatnak elő. |
&Fƒ | &FlorinArubai florin (Afl.)[6] Holland antillákbeli forint (NAƒ) | |
&FtFt | &ForintMagyar forint | |
&FBuFBu | &Franc BBurundi frank | |
&FCFAFCFA | &Franc CaCFA frank | További: CFA[7] 1:1-ben a nyugat-afrikai CFA frankhoz kötve |
&Fr₣ | &Franc CoComore-i (CF), kongói (CF), dzsibuti (Fdj/DF), guineai (FG/G₣) és svájci (S₣) frankok | További: F és Fr. |
&FRwFRw | &Franc RRuandai frank[8] | Esetleg még RF[9] és R₣[10] |
&CFACFA | &Franc WaNyugat-afrikai CFA frank | 1:1 arányban a közép-afrikai CFA frankhoz kötött |
&GG | &GourdeHaiti gourde | |
&grgr | &groszLengyel grosz | A złoty váltópénze |
&G/₲ | &GuaraniParaguayi guaraní | Vagy |
&hh | &halerCseh haléř | A korona váltópénze (a fillér német változata) |
&He₴ | &HrivnyaUkrán hrivnya | |
&K-₭ | &KipLaoszi kip | Vagy ₭N |
&kк. | &kopek ROrosz kopek | Az orosz rubel váltópénze. További: коп. |
&KcKč | &KoronaCseh korona | |
&Krkr | &KoronaDán (Dkr) és norvég korona (krones) Svéd korona (krona) Feröeri és izlandi (Íkr) korona (króna) | A feröeri korona 1:1-ben a dán koronához van rögzítve |
&Knkn | &KunaHorvát kuna | |
&MKMK | &Kwacha MMalawi kwacha | |
&ZKZK | &Kwacha ZZambiai kwacha | |
&KzKz | &KwanzaAngolai kwanza | |
&KK | &KyatMianmari kjap Pápua új-guineai kina | |
&Lasლ | &LariGrúz lari | |
&LsLs | &LatsLett lat | |
&LL | &LekAlbán lek Hondurasi lempira | A lesothói egylotis és a szváziföldi egylilangenis bankjegyen is ez a devizajel Néha a fontjel (£) helyett is használják |
&LeLe | &LeoneSierra Leone-i leone | |
&EE | &LilangeniSzváziföldi lilangeni | A jel a többes számú alakon, az „emalangeni”-n alapul. Az egylilangenis bankjegy devizajele L |
&lplp | &LipaHorvát lipa | A horvát kuna váltópénze. |
&TLTL | &LíraTörök líra | |
&LtLt | &LitasLitván litas | |
&M1M | &LotiLesothói loti | A jel a többes számú alakra, a „maloti”-ra utal. Az egylotis bankjegy devizajele L |
&M2 | &ManatAzeri manat | További: m. és man. |
&KMКМ | &MarkBosnyák konvertibilis márka | Latin betűs alak: KM |
&MTMT | &MeticalMozambiki metical[11] | További: MTn |
&m/₥ | &millMill, mil, &.c | Az amerikai dollár és más pénznemek nem túl gyakori, ezres felosztása. |
&NfkNfk | &NakfaEritreai nakfa | További: Nfa[7] |
&N₦ | &NairaNigériai naira | |
&NuNu. | &NgultrumBhutáni ngultrum | |
&UMUM | &OuguiyaMauritániai ouguiya[12] | |
&MOPSMOP$ | &PatacaMakaói pataca | További: 圓 és 元 |
&P2₱ | &PesoFülöp-szigeteki peso | További: P, PhP és P |
&L-£ | &Pound BAngol, Falkland-szigeteki (FK£), gibraltári, libanoni (LL), man-szigeti, Szent Ilona-i, szudáni és szíriai (LS) fontok | További: ₤ és L |
&GMج.م. | &Pound EEgyiptomi font | Latin betűs alak: L.E. ritkán £E vagy E£ |
&P1P | &PulaBotswanai pula | |
&QuetzalGuatemalai quetzal | ||
&qindarkeAlbán qindarkë | Az albán lek váltópénze | |
&ptPt. | &qirshEgyiptomi piaszter | Vagy qirsh, az egyiptomi font váltópénze |
&R1R | &RandDél-afrikai rand | Továbbá néha orosz &c. rubel |
&RSR$ | &RealBrazil real | Továbbá a kétvonalas dollárjel: |
&Rialریال | &Rial IIráni riál | A riál arab írott formája; a riál más pénznemek leírására is használatos. |
&ROر.ع. | &Rial OOmáni riál | |
&RKر.ق | &Rial QKatari riál | Latin betűs alak: QR |
&RSر.س | &Riyal SSzaúdi riál | Latin betűs alak: SR. További: ریال |
&Riel៛ | &RielKambodzsai riel | |
&RMRM | &RinggitMaláj ringgit | |
&Rubруб. | &Ruble ROrosz rubel | Latin betűs alak: rub. További: Р., р., és R |
&R2р. | &Ruble TAngol &c. penny Dnyeszter menti rubel | A penny jelenleg az angol font sterling váltópénze. |
&RfRf. | &RufiyaaMaldív-szigeteki rúfia | Továbbá: MRf. és .ރ |
&R3 | &Rupee IIndiai rúpia | Unicode: ₹ |
&Rs₨ | &Rupee PMauritiusi,[13] nepáli[14] (N₨/रू.), pakisztáni és Srí Lanka-i (SL₨/රු) rúpiák | |
&SReSRe | &Rupee SSeychelle-i rúpia[15] | További: SR |
&RpRp | &RupiahIndonéz rúpia | |
&ss | &santimsLett santīms | A lett lat váltópénze |
&Sh₪ | &ShekelIzraeli új sékel | |
&KshKsh | &Shilling KKenyai shilling | További: KSh |
&ShsoSh.So. | &Shilling SSzomáliai shilling[16] | |
&UshUSh | &Shilling UUgandai shilling | |
&SS/. | &SolPerui sol | |
&SDRSDR | &SpecialSDR | Különleges lehívási jogok = Special Drawing Rights |
&Lvлв | &LevBolgár leva | |
&somсом | &somKirgiz szom | |
&Tk৳ | &TakaBangladesi taka | További: Tk |
&WSSWS$ | &TalaSzamoai tala | A jel a korábbi néven, a nyugat-szamoai talán = "West Samoan tala" alapult További: T és ST. Lásd még: $ |
&T | &TengeKazak tenge | Unicode: ₸ |
&T//₮ | &TogrogMongol tugrik | |
&VtVT | &VatuVanuatui vatu[17] | |
&W₩ | &WonÉszak-koreai és dél-koreai von (won) | |
&Y¥ | &YuanJapán jen (円/圓) Kínai jüan (renminbi) (元/圆) | Egy és két áthúzással is használják A 元 jelet a makaói pataca, a hongkongi dollár és a tajvani új dollár jeleként is használják. |
&Zlzł | &ZlotyLengyel złoty |
Megszűnt pénznemek jeleinek listája
- ₳ – az argentin austral jele
- ₢ Cr$ – a brazil cruzeiro jele
- ₰ – a pfennignek, a német aranymárka (1875-1923) és a német birodalmi márka (1923-1948) váltópénzének jele
- DM – a keletnémet márka (Deutsche Mark) (1948-1964) jele
- DM – az NSZK és az egyesített Németország márkájának a jele (1948-2001)
- ₯ – a görög drachma jele
- ₠ – az ECU jel (nem volt széles körű használatban, az euró váltotta fel)
- ƒ – a holland gulden jele, a Holland-Antillákon és Arubában használják még
- ₣ – a francia frank jele, korábban elsősorban Franciaországban használták
- ₤ – az olasz líra jele, korábban Olaszország, San Marino, Vatikán és néha Málta használta
- Lm – a máltai líra jele
- Kčs – a csehszlovák korona jele
- M – a keletnémet márka (Mark der DDR) jele (1968-1990)
- ℳ – a német aranymárka jele (1875-1923)
- MDN – a keletnémet márka (Mark der Deutschen Notenbank) jele (1964-1968)
- mk – a finn márka jele
- $ – a portugál escudo jele (cifrão)
- ₧ – a spanyol peseta jele
- ℛℳ – a német birodalmi márka jele (1923-1948)
- Sk – a szlovák korona
- ₶ – a livre tournois jele, a középkori Franciaországban használták
Jegyzetek
- ↑ a b Westcott, K. (2009) India seeks rupee status symbol, BBC 10 March 2009, accessed 1 September 2009
- ↑ Banco de Cabo Verde. „Moedas.” Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ The Euro. Our money. (PDF). ECB. (Hozzáférés: 2011. május 21.)
- ↑ Banky Foiben'i Madagasikara Archiválva 2018. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 24 Feb 2011.
- ↑ Bank of Guyana. Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ Centrale Bank van Aruba. About Us - A Brief History of the Bank." Accessed 23 Feb 2011.
- ↑ a b Forexforums.com. "Currency symbol finder Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben." Accessed 24 Feb 2011.
- ↑ National Bank of Rwanda. "Legal tender Archiválva 2011. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben." Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ University of British Columbia: Saunders School of Business. "Currencies of the World Archiválva 2011. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben." Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ Lonely Planet. "Rwanda." Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ Banco de Moçambique Archiválva 2010. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ Banque Centrale de Mauritanie Archiválva 2010. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ Bank of Mauritius Archiválva 2006. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ Nepal Rastra Bank. Accessed 24 Feb 2011.
- ↑ Central Bank of Seychelles. Accessed 25 Feb 2011.
- ↑ Central Bank of Somalia Archiválva 2012. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. Accessed 24 Feb 2011.
- ↑ The Reserve Bank of Vanuatu. "Current Banknotes and Coins in Circulation Archiválva 2018. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben." Accessed 25 Feb 2011.
Források
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Currency sign című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
- Tizedes szeparátor
- Eurójel