Czencz János

Czencz János (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. – Szekszárd, 1960. január 12.) festő.

Pályája

A Győri Tanítóképző elvégzése után Bihar megyében tanított. 1907-12 között a Képzőművészeti Főiskolán mesterei voltak Hegedűs László, Edvi Illés Aladár, majd 1912-ben a művésztovábbképzőn Zemplényi Tivadar.

1935-44 között a Százados úti Művésztelepen élt, majd a háború elől áttelepedett nyaralójába, Bátára. A Munkácsy Céh tagja volt.

Stílusa

Főként tetszetős életképeket, tájképeket festett. Művei jelentős része csendélet, akt és női portré volt. Nőalakjait színgazdag ruhákban, gyakran népviseletben, anyagszerűen részletező módon jelenítette meg. Nagy hatással volt rá Csók István, színpompás függönyök között elhelyezkedő aktjai erről tanúskodnak. Tájképei a Duna-parti részleteit, valamint bátai és szekszárdi látványokat örökítettek meg.

Első fontosabb festményét Tükör előtt címmel 1913-ban állította ki a Műcsarnokban.

1918-31 között több kiállításnak volt társrendezője.

Néhány műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.

2013-ban megjelent egy művészeti album, amely életét és munkásságát mutatja be magyar, angol és német nyelven, közel 500 alkotásának fotójával. A könyv szerzői: Kratochwill Mimi művészettörténész, dr. Feledy Balázs művészeti író, Fertőszögi Béláné, Schuller Róbertné, fotó és szerkesztés Rühl Gizella.

Díjai

• Állami ösztöndíj (1913)
• Halmos Izidor-életképdíj (1913)
• Rudics-díj (1918)
• Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Nagydíja (1920)
• Olasz díj, Medaglia commemorativa (1928)
• Balló Ede-díj (1934)
• Zsűri mentességet kapott (1935)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés

Ez a festőről, grafikusról vagy fotográfusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!