Bistrica ob Sotli

Bistrica ob Sotli
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Savinjska
Község	Bistrica ob Sotli
Rang	város
Polgármester	Franjo Debelak
Irányítószám	3256
Népesség
Teljes népesség	235 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	46,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	199 m
Terület	31,1 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 03′ 25″, k. h. 15° 39′ 45″46.056892481, 15.66248892446.056892°N 15.662489°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 25″, k. h. 15° 39′ 45″46.056892481, 15.66248892446.056892°N 15.662489°E
Bistrica ob Sotli község elhelyezkedése
Bistrica ob Sotli weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bistrica ob Sotli témájú médiaállományokat.

Bistrica ob Sotli (IPA: [ˈbiːstriʦa ɔpsoːtli], korábban Sveti Peter pod Svetimi gorami IPA: [ˈsveːti ˈpeːtɛr pɔtˈsveːtimi gɔˈraːmi], németül Sankt Peter bei Königsberg IPA: [zaŋkt ˈpeːtɐ baeˈkøːniksbɛʁk]) város és község Kelet-Szlovéniában, Savinjska statisztikai régióban. 1999-ben - azonos néven - község szintre emelték (Bistrica ob Sotli község).

A község települései

Bistrica ob Sotli, Dekmanca, Črešnjevec ob Bistrici, Hrastje ob Bistrici, Križan Vrh, Kunšperk, Ples, Polje pri Bistrici, Srebrnik, Trebče, Zagaj.

Földrajz

A település a Pannon-síkság szélén, a Sotla folyó mentén fekszik. Nem messze tőle kezdődnek a hegységek, a Sveti Gora és Kunšperska gora. Határátkelő Horvátországba.

Történelem

A Sveti Gora hegységben Diocletianus idejéből származó érmet, valamint Iusztiniánosz-aranyérmet találtak. A felfedezett szláv sírok és leletek a 9-10. századból származnak. A települést először Leskovec név alatt említik, majd Sv. Peter pri Kunšperku, Sv. Peter pod Sv. Gorami és végül, 1952 után, Bistrica ob Sotli név alatt. A jelenlegi neve a Sotla folyótól származik. A jelenlegi kinézetét a 19. század közepén kapta meg, és a házak klasszicista stílusban lettek építve szép, kőből faragott portálokkal.

Az eredeti település a templom körül fejlődött ki. 1475-ben a portyázó törökök, akik Karintiából tértek vissza, a település közelében teljesen megsemmisítették Pohlheimi Zsigmond tábornok hadseregét. A település a 16. században átvette az öregebb Kunšperk piacváros funkcióját, és engedélyt kapott hogy vásárt tartson, valamint bírót kapott. 1573-ban, a szlovén-horvát parasztlázadás idejekor, a nemesi hadsereg Schrattenbach vezetése alatt legyőzte Ilija Gregorič paraszthadseregét Kunšperknél. 1783-ban nyílott meg az első iskola, a mai általános iskola pedig 1979-ben épült és Josip Broz Tito nyitotta meg. A vízvezetékeket 1927-ben építették meg, az áramot pedig 1947-ben vezették be, habár a tervek szerint még 1941-ben kezdték el. A második világháború alatt a lakosság többsége deportálva lett német munkatáborokba, helyükbe pedig besszarábiai németeket telepítettek.

Lakosság

A községben (járásban) 1560 ember élt a 2002-es évi népszámlálás szerint. Ebből 1354 fő szlovénnek vallotta magát, 57-en meg horvátnak. 1522 fő, vagyis 80,8% katolikus, 26 fő, vagyis 1,2% ateista.

Gazdaság

A térség népe elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott a történelem során. Jelenleg is a lakosság 80% ezzel foglalkozik. Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés, sertéstenyésztés és a szőlőtermesztés jelentős. A talaj típusa a Dráva-menti bortermő térséghez tartozik. Az ipari ágba főleg a Gorenje gyárban dolgozók tartoznak, a szolgáltatási szektorba pedig csak néhány személy.

Nevezetességek

A városi templom Szent Péternek lett szentelve. A templom neve Sveti Peter pod Svetimi gorami, és ez volt a város neve is 1952-ig. Maga a templom román-előtti stílusban lett építve, amelyhez szentélyt építettek a 15. században, és a gótikus freskók még a mai napig is megmaradtak.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Bistrica ob Sotli község honlapja