Baumgarten Sándor

Baumgarten Sándor
Született	1864. január 21. Dunaföldvár
Elhunyt	1928. május 31. (64 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Baumgarten Sándor témájú médiaállományokat.

Baumgarten Sándor (Dunaföldvár, 1864. január 21. – Budapest, 1928. május 31.)^[1] zsidó származású magyar építész. A 20. század elejének egyik (ha nem a) legtermékenyebb magyar építésze volt, aki elsősorban szecessziós stílusban a források szerint körülbelül 300 magyarországi épületet tervezett, amelyeknek jelentős része iskola volt. Halála után elfeledték, napjainkban csak a budapesti Vakok Általános Iskolájának épülete általánosan ismert munkái közül.

Élete

Középiskoláit, továbbá műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1888-ban nyert építészeti oklevelet. Utána hat évig Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Weber Antal építőművészek mellett működött. Közben tanulmányutakon volt Német-, Francia- és Olaszországban. Egyike a legtevékenyebb magyar építőművészeknek. Számos pályázaton vett részt, többi között a budapesti áru- és értéktőzsde tervpályázatán II. díjat nyert. Legjelentékenyebb alkotásai: a Budapesti Tudományegyetem központi épületének Egyetem téri része Mária Terézia korabeli barokk stílusban, továbbá az Erzsébet nőiskola és a Vakok Állami Intézete, mindkettő magyaros stílusban, a Niedermann-féle szanatórium. A budapesti postatakarékpénztár épületének tervét Lechner Ödönnel közösen készítette. Mint királyi közalapítványi igazgató működött Budapesten.

Az 1929-ben megjelent Magyar zsidó lexikon úgy tudja, hogy mintegy háromszáz (!) budapesti és vidéki iskolát tervezett. A Nemzeti Örökség Intézete honlapján pedig a következő olvasható: „Összesen 37 óvodát, 118 elemi iskolát, 45 gimnáziumot és más középiskolát, 21 tanítóképzőt és 84 egyéb (polgári fiú- és leányiskolát, kereskedelmi és felsőkereskedelmi iskolát, bábaképzőt és siketnéma intézetet) tervezett.” (Ezek összesen 305 épületet jelentenek.)

1928-ban hunyt el 64 éves korában. A Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra.^[2]

Ismert épületeinek listája

• 1897–1900: a Királyi Magyar Egyetem téri központi épülete, ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE-ÁJK), Budapest, Egyetem tér 1–3.^[3][4] – Szkalnitzky Antallal, Weber Antallal, Herczegh Zsigmonddal és Lippert Józseffel közösen^[5]
• 1899: Mezőtúri Református Kollégium Általános Iskolája, Mezőtúr, Kossuth Lajos u. 2.
• 1899: Leánygimnázium (ma: Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma), Mezőtúr, Dózsa György út 17. – Herczegh Zsigmonddal közösen
• 1898–1903: Lakóház, Budapest, 1143 Ida utca 8^[6]
• 1898–1903: Lakóház, Budapest, 1143 Ida utca 6^[6]
• 1899–1904: Vakok Általános Iskolájának épülete, Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
• 1901: Magyar Királyi Postatakarékpénztár, Budapest, Hold u. 4. – Lechner Ödönnel közösen
• 1901–1902: Erzsébet Nőiskola, ma: Teleki Blanka Gimnázium, Budapest, Ajtósi Dürer sor 37.
• 1901–1903: Fölsőbb Leányiskola, ma: Tömörkény Gimnázium, Szeged, Tömörkény u. 1.^[7]
• 1902: Elemi iskola, ma: Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola, Budapest, Tanoda tér, 1043^[8] – Herczegh Zsigmonddal közösen
• 1902: Toldi Miklós utcai elemi iskola, később: Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola, 2008-tól Bródy Imre Gimnázium, Budapest, Langlet Waldemár utca 1-5.^[9][10] – Herczegh Zsigmonddal közösen
• 1902: Erzsébet utcai elemi iskola, később: Bródy Imre Gimnázium, 2008 óta üresen áll, Budapest, Attila utca 8-10.^[10] – Herczegh Zsigmonddal közösen
• 1902: Elemi iskola, később: Bay Zoltán Szakközépiskola, Budapest, Lőrinc utca 40.^[11] – Herczegh Zsigmonddal közösen
• 1902: Siketnémák Országos Tanintézete, ma: Cházár András EGYMI, Vác
• 1902–1904: Szent Imre-templom, Rönök^[12]
• 1902–1903: Tanítók háza, Kolozsvár – Herczegh Zsigmonddal közösen
• 1904: Niedermann-féle szanatórium, később: Észak-pesti Kórház, Budapest, Rákospalota^[13][14]
• 1907: elemi iskola, ma: Bókay Árpád Általános Iskola, 1181 Budapest, Wlassics Gyula utca 69. – Herczegh Zsigmonddal közösen^[15]
• 1908: Római katolikus főgimnázium, Sátoraljaújhely^[3]
• 1908: Református kollégium, Marosvásárhely^[3]
• 1909: Evangélikus gimnázium, Bonyhád^[3]
• 1909: Evangélikus gimnázium, Rozsnyó^[3]
• 1909: Állami gimnázium, Szigetvár^[3]
• 1911: az egyházmegye bérháza a kápolnával, Esztergom^[3]
• 1911–1912: reálgimnázium, Budapest, Jurányi utca 1-3.^[16]
• 1912: Piarista Gimnázium, Tata^[3]
• 1912: Piarista Gimnázium, Máramarossziget^[3]
• 1912: a Külgazdasági és Külügyminisztérium régi részének "B" és "C" épülete, Budapest, Bem tér^[17]
• 1913: a jezsuita rend internátusa és bérháza, Szatmárnémeti^[3]
• 1914: állami gimnázium, Szilágysomlyó^[3]
• ?: Református gimnázium, Nagykőrös^[18]
• ?: Gimnázium, Szilágysomlyó^[18]

Képtár

• 
  Vakok Országos Intézete, Budapest
• 
  Az Erzsébet nőiskola, ma Teleki Blanka Gimnázium, Budapest
• 
  Karcagi SzC Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma, Mezőtúr
• 
  Erzsébet utcai elemi iskola, Budapest
• 
  Református Kollégium Általános Iskolája, Mezőtúr
• 
  Postatakarékpénztár, Budapest
• 
  Katolikus templom, Rönök
• 
  Tömörkény iskola, Szeged

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 96. o.  Online elérés
• Aki valósággá varázsolta az épületeket (155 éve született Baumgarten Sándor) Archiválva 2020. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Baumgarten Sándor, Nemzeti Örökség Intézete
• Baumgarten Sándor (Dunaföldvár, 1864. 01. 24 - Budapest, 1928. 05. 31), Nemzeti Névtér
• Baumgarten Sándor építész, Névpont

Egyéb irodalom

• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
• Déry Attila: Nemzeti kísérletek építészetünk történetében. Budakeszi, 1995. (az általa tervezett iskolák listájával)
• Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg  , 136. o.