Alsópetény

Alsópetény
A Werbőczy-gúla és a római katolikus harangtorony
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Rétsági
Jogállás	község
Polgármester	Avar Ákos (független)[1]
Irányítószám	2617
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	561 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 52′ 35″, k. h. 19° 14′ 29″47.87629, 19.2413347.876290°N 19.241330°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 35″, k. h. 19° 14′ 29″47.87629, 19.2413347.876290°N 19.241330°E
Alsópetény Pozíció Nógrád vármegye térképén
Alsópetény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópetény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsópetény (szlovákul: Dolné Peťany) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

A Cserhát dombjai között, a Nyugat-Cserhát völgyében, a 423 méter magas Kő-hegy, és a 446 méter magas Dél-hegy lábánál fekszik a legközelebbi várostól, Rétságtól közúton 15 kilométerre délkeletre.

A szomszédos települések: Felsőpetény (4 km), Nézsa (6 km) és Keszeg (6 km).

Megközelítése

Budapest irányából a 2-es főútról Szendehely után jobbra lekanyarodva, a 2114-es, majd a 21 125-ös, végül a 2115-ös úton érhető el, Nőtincsen és Felsőpetényen keresztül; a 2115-ös út köti össze Rétsággal, valamint a keleti szomszédságában fekvő településekkel is. Határszélét délkeleten érinti még a 2107-es út is, az Penccel köti össze (Keszegen keresztül).

Története

A település határában fellelt földvár-maradványok bizonyítják, hogy a terület már évszázadokkal ezelőtt is lakott volt.

Első fennmaradt írásos említése 1268-ból való, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt a Csák nemzetség birtokolta. 1277-ből szintén fennmaradt egy írás, amelyben szerepel a falu neve.

A 15. század elején az Alsópetényi család birtokolta.

I. Ulászló 1440-ben a Szobi családnak adományozta.

1507-ben Werbőczy István lett a település birtokosa, aki itt írta a Tripartitum nevű törvénykönyvet.

A török hódoltság idején Alsópetény szinte teljesen megsemmisült, régi temploma is elpusztult.

A 18. században tótokat (szlovákokat) telepítettek le a környéken, és később a templomot is újjáépítették.

A Somogyi-kúria az 1820-as években épült.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kis Ernőné (független)^[3]
• 1994–1998: Kis Ernőné (független)^[4]
• 1998–2002: Kis Ernőné (független)^[5]
• 2002–2006: Laluja Imre (független)^[6]
• 2006–2010: Laluja Imre (független)^[7]
• 2010–2014: Laluja Imre (független)^[8]
• 2014–2019: Laluja Imre (független)^[9]
• 2019–2021: Kovácsné Varga Andrea (független)^[10]
• 2022–2024: Avar Ákos (független)^[1]
• 2024-től:

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021. szeptember 30-i hatállyal lemondott tisztségéről.^[11] [A két dátum közt eltelt, aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.] A választáson három független jelölt indult, a győztes 75 %-ot megközelítő eredménnyel nyert mandátumot.

Népesség

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának 44%-a szlovák, 36%-a magyar, 17%-a cigány, 1%-a német, 1%-a szlovén és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,6% románnak, 17,1% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 3,6%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (28,1% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, görögnek és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 0,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).^[14]

Látnivalók

• Gyurcsányi–Prónay-kastély: 1750 körül épült barokk stílusban. Jelenleg magántulajdonban van, három épülete áll, parkja védett természeti érték.
• Andreánszky-kastély
• Templom: a régi templom a törökdúlás idején elpusztult, a ma álló épület 16. századi eredetű, a 18. században alakították át és építették mellé a különálló harangtornyot. Stílusa gótikus, barokk. A templomnak és kapcsolódó létesítményeinek térhasználata szinte egyedülálló a katolikus templomok között, ez ihlette Rozványi Dávid: A Möbius-lépcső (Alsópetény) című írását.
• Werbőczy-gúla: Gyurcsányi Ignác felesége állíttatta 1791-ben.
• Cser-tó a Petényi-patakon (horgásztó)
• Prónay-kilátó (Romhány határán)
• Rózsavilág (rózsakert, rendezvényhelyszín)

Nevezetességek

2007 októberétől Alsópetényen is áthalad az Országos Kéktúra.

A település szülötte volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja.

Itt halt meg Andreánszky István (1843-1917) államtitkár.

Itt forgatták 1977-ben Fazekas Lajos Defekt című filmjének egyes jeleneteit.

Képek

Hivatkozások

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópetény témájú médiaállományokat.

• Alsópetény az Ipoly-menti Palócok Honlapján
• Alsópetény a funiq.hu-n